A nyárádmentiek a Pannónia Kincsével ismerkedtek

A Pannónia Kincse LEADER Egyesületnél tett látogatást az erdélyi Nyárádmente Kistérségi Társulása. A romániai kistérség képviselői kapcsolatépítés céljából érkeztek a megyébe, ahol találkoztak a magyar településvezetőkkel.

A Nyárádmente Kistérségi Társulás Erdélyben éppúgy több mint hatvan községet fog össze, mint Győr környékén a Pannónia Kincse LEADER Egyesület. Ezért is érkeztek megyénkbe a romániai kistérség képviselői, hogy kapcsolatot építsenek ki a magyar településvezetőkkel. Gergó András, az egyesület elnöke elmondta: még csak ismerkednek egymás tevékenységével, de az már most látszik, hogy mindkét fél számára hasznos lehet a tapasztalatcsere. Ötleteket leshetnek el egymástól és érdemes lehet a későbbiekben együtt pályázniuk uniós forrásokra.

Az erdélyiek elsősorban a magyarországiak pályázati tapasztalataira kíváncsiak, mert e téren előbbre járunk, gyakorlottabbak a hazai társulások. Nyárádmentének viszont olyan természeti, táji adottságai vannak, amelyek turisztikai célú kiaknázása a hazai községeknek is tanulságokkal szolgálhat. A nyárádmenti és a Győr környéki települések mikrovállalkozásainak összefogása pedig az üzleti haszon lehetőségét ígéri. Például egymás termékeinek, szolgáltatásainak ismertségét növelhetik. A LEADER-csoport a Pannónia Kincse egyesület székhelyén, Ikrényben írta alá az együttműködési megállapodást az erdélyi társulással. A román vendégek ezt követően megtekintették a sportcsarnokot és az e-könyvtárat is.

*

Megújuló energia, megújuló munkalehetőség

Jobban ki kellene használni a szél erejét, a nap, a föld hőjét, az ilyen beruházásokat az unió is támogatja – erről gyakran szó esik, mivel családoknak, kistelepüléseknek megtakarítást jelenthet. Arról kevesebbet beszélünk, hogy a munkanélkülieknek kereseti lehetőséget adhatnak a megújuló energiaforrások.

Korábbi munkahelyemen leépítések voltak, tőlem is megváltak. Most mérnökként a saját lábamra állok, egyéni vállalkozóként a megújuló energiaforrásokban látom a jövőt, a megélhetési lehetőséget” – mondta el Kiss Lajos. Ismerőseinek sikere jelenti számára a biztató példát. Közreműködésükkel az ország távolabbi részében, egy kistérségi társulás falvaiban napkollektorokat, szélerőművet, biomasszát előállító üzemet hoznak létre pályázati támogatással az önkormányzatok. A lebonyolításhoz kell a szakember, s ilyen szerepet vállalna soproni olvasónk is.

Minderről azon a konferencián beszélgettünk vele, amit a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (KVA) szervezett a megújuló energiaforrásokról, s amelyet a későbbiekben hasonló tájékoztató előadások követnek. Adatbázist terveznek létrehozni, amelyben szerepelnének majd a kisközösségek igényei, a beruházások kivitelezését vállalók és azok a számítások is, amelyek megmutatják: a befektetések mennyi idő alatt térülnek meg, mekkora energiaigény ellátására képesek. Bányai Péter és Vajda Tibor, a projekt magyar és szlovák vezetője egyetért abban: a magyar vállalkozói tapasztalat a szlovák önkormányzatokat is segítheti.

A lehetséges szlovákiai vevők és technológiai partnerek közelségét hangsúlyozta a szilárd biomasszát, azaz faaprítékot előállító mosonmagyaróvári Megőrzöld bt.-t képviselő Tóth Péter is. Minél közelebb kell szállítania az árut, annál olcsóbb lehet és annál környezetkímélőbb a felhasználása. A vállalkozó szerint egyre többen fogékonyak a megújuló energiaforrásokat alkalmazó megoldásokra.

Rákényszeríti erre szerinte a családokat, a kisebb közösségek intézményeit is a válság, valamint az, hogy csökkenteni szeretnék függőségüket a gázellátástól. ˝Hosszú távon takarékosabb biomasszával fűteni, az unió is ezt szorgalmazza, azaz pályázati pénzzel támogatja˝ – hangsúlyozza Tóth Péter.

A jövő energiája című projektre a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében nyert az Európai Regionális Fejlesztési Alapból uniós forrást, mintegy 28 millió forintot a KVA partnerével, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökséggel (RRA Sala). A projektről további információt az [email protected] e-mail címen kaphatnak.

*

Komoly beruházás: Minden anyagot elvág a vízsugár

A válság ellenére másfélszeresére bővíti alkalmazottainak számát az écsi Ferenczi Fémipari Kft. Európai uniós támogatással, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program segítségével vittek végbe egy nagy értékű beruházást. A cég új vízsugaras vágóberendezést vett, amivel bérmunkát is vállal.

A cég ügyvezetője, Ferenczi Gábor elmondta, hogy a pénz – a teljes összeg 60 százaléka – várhatóan az év közepén érkezhet meg számukra, így a beruházást saját erőből, banki hitel nélkül valósították meg. A környezetbarát vízsugaras vágóberendezéssel elsősorban bérmunkát vállalnak.

A gép működése a laikus számára is nagyon érdekes. A vízsugaras vágás során a víz – amelyhez egy homokszerű anyagot is adagolnak – a hangsebesség két és félszeresével, 3600 bar nyomással jön ki a vágófejből. Ennek hatására a háromszor két méteres asztalon 10 centiméteres vastagságig gyakorlatilag minden anyagot képes rendkívül pontosan elvágni, sok más mellett acélt, műanyagot, üveget és követ. Számítógépes program segítségével tetszőleges alakzatot tudnak síkban kivágni.

Ferenczi Gábor hozzátette: nyertes pályázatukban azt vállalták, hogy néggyel növelik alkalmazottaik létszámát. Ez esetükben – mikrovállalkozásról lévén szó – másfélszeres bővülést jelent. Az ügyvezető elmondta, hogy több lábon próbálnak állni, ezért a már meglévő fémipari és elektrosztatikus porfestő tevékenységet kiegészítve döntöttek az új technológia bevezetése mellett. A folyamatos innovációval remélik, hogy a válság továbbra sem érinti a céget.

*

Fiatalodni kezdett a falu

Felpéc - Az elmúlt tíz évben tíz százalékkal emelkedett a lakosság lélekszáma az addig elöregedőnek számító községben. Budapestről, sőt Amerikából is érkeztek új lakók a településre.

A felpéci faluvégen évekkel ezelőtt 72 telket alakítottak ki úgymond ˝csalogatónak˝. Takács Gábor polgármester örömmel újságolta, hogy ezek 40 százalékát már beépítették. A helybelieken kívül a környező településekről, Győrből, Budapestről, sőt, még Amerikából is érkeztek új lakók, így az addig elöregedőnek számító községben tíz év alatt tíz százalékkal emelkedett a lélekszám.

Fulks Ildikó hosszú évtizedekig élt Kaliforniában. Elmesélte, mikor egy alkalommal gyermekkori barátnőjéhez Kajárpécre látogatott, ő kalauzolta át a ˝szomszédvárba˝, ahol éppen akkor parcellázták a telkeket. Ildikó beleszeretett a csendes faluba, a hangulatos tájba, akkor és ott elhatározta: Felpécen akarja leélni hátralévő életét. „A lélekszám gyarapodása megélénkítette a közösségi kapcsolatokat is. Számos rendezvény, program szórakoztatja a falubelieket” – említette Takács Gábor, majd hozzátette, hogy különlegességként erősember-csapat, a közbiztonság javítására pedig polgárőrség alakult. A polgármester elmondta: a Felpécért Alapítványnak köszönhetően rendszeresek a színvonalas kulturális rendezvények, így számos koncertet, kiállítást, turistacsalogató kézműves-, illetve kulináris programot szerveztek a most felújított kultúrházban, a tájházban és a barokk műemlék templomban.

Reméljük, hogy a régóta emlegetett községi galéria is megvalósulhat a közeljövőben. Terveink szerint a használaton kívüli iskolaépület egyik részét a fiatalok sport- és szabadidős tevékenységéhez alakítjuk át, másik termében pedig az intézmény névadója, Magyar István tiszteletére emlékszobát rendezünk be” – sorolta Takács Gábor. – Szeretnénk földrajzi adottságainkat is jobban kihasználni, sok más mellett azt a gyalogos-turistaútvonalat, amely a falunkon és környékén visz keresztül, kiemelt jelentőségű látványosságunkat, az ősborókást. Pincesorunkat bekapcsolnánk a vidék borturizmusába, és tervezzük, hogy egy új kilátót és melegedőt építünk a hegyoldalban.

*

Napi százezer lebomló virágcserép

Egyedülálló technológiával műszakonként 100 ezer darab földben lebomló virágcserepet, növénytartókat gyártanak hamarosan Bőnyben.

A cég ötvenmilliót költött fejlesztésre, február közepén indul a biotermék sorozatgyártása. ˝Ezen környezetkímélő virágcseréphez – melynek gyártásába kezdünk – hasonló nincs még a piacon˝ – állítja a Sragner & Sragner Kft. tulajdonosa. Főként alföldi kertészetekben tesztelték ezeket, s a tapasztalatokat felhasználva kezdik hamarosan a sorozatgyártást. A családi vállalkozás két éve kezdett a hulladék papír feldolgozásába. ˝Várhatóan kinövi majd magát ez az ágazat˝ – mondta Sragner László tulajdonos. ˝Bőnyben találtam telephelyet, s a félkész állapotban lévő technológiát itt fejlesztettük tovább. Ötvenmillió forintot költöttünk a beruházásra, melyből tizenötmilliót pályázaton nyertünk˝ – tette hozzá.

Időközben a Nyugat-magyarországi Egyetem papíripari tanszékével a technológia fejlesztésére találtak együttműködési lehetőséget, valamint a Kertészeti Egyetem is segíti munkájukat. ˝Az üzemben pénteken raktuk össze technológiánk fő egységét: egy-egy termék gyártása tízmilliós költség, most a kertészetekben leggyakrabban használt cserépfajtával kezdünk˝ – folytatta Sragner László. Versenyképes árut szeretnének előállítani, már keresik a hazai piaci lehetőségeket, s elsősorban Nyugat-Európába (főleg Németországba) tervezik az exportot.

A virág- és növénytartó edényeket hulladék papír pépesítésével, valamint vákuumtechnológiával állítják elő. Érdekesség: a cserepek, tartók rövid idő alatt a földben teljes egészében lebomlanak, s nem szennyezik a környezetet. ˝Még folynak a számítások, ám a jelenlegi kalkuláció szerint a hagyományos műanyag cseréphez hasonló áron vagy olcsóbban kínáljuk majd a termékünket.˝ Nyolcórás műszakban napi 100 ezer darabot tudnak majd előállítani, s jelenleg tíz munkahelyet teremtenek a településen. ˝Remélem, hogy előbb-utóbb három műszakban negyven dolgozót tudunk majd alkalmazni˝ – mondta a tulajdonos, aki stratégiai üzletágnak tartja a biogazdálkodás ezen ágát. Terveik szerint hamarosan útépítéseknél rézsűk megkötésére alkalmazható terméket fejleszt majd ki a cég, ehhez pályázati forrást is nyerne.

*

Megyejárás kulturális ajándékkal

2005 óta hetvenegy falu számára biztosított igényes és ingyenes kulturális programokat a megyei művelődési központ. Kezdeményezésüket a Nemzeti Kulturális Alap és a megyei önkormányzat támogatja.

A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (BBMMK) kulturális tájoltató programja 2005-ben kezdődött. Az intézmény munkatársai őszi-tavaszi évadra bontva színvonalas zenei, irodalmi, hagyományőrző és színházi előadásokkal ajándékozzák meg a megye falvait, színesítik hagyományos ünnepélyeiket, emellett rendhagyó irodalmi órákkal gazdagítják az általános iskolák mindennapjait.

Tóthné Hajmási Izabella, a BBMMK ügyvezető igazgatója elmondta: elismerés, hogy a Nemzeti Kulturális Alap és a megyei önkormányzat évek óta támogatja ˝missziójukat˝, amelyet értékes produkcióval számos előadó és művész segít. Így sok más mellett a Móva Citerazenekart, a megyei versmondó egyesület tagjait, a Richter zeneművészeti szakközépiskola vonós tanszakát, a Transzfolk és a Rezeda Népzenei Együttest, a Forrás Színházat és az Európa koncert-szalonzenekart említette.

Eddig 71 faluba, többek között Árpásra, Babótra, Bakonygyirótra, Bakonypéterdre, Csérre, Csikvándra, Dunakilitire, Dunaszentpálra, Egyedre, Felpécre, Fenyőfőre, Gyömörére, Hédervárra, Himodra, Ivánba, Jobaházára, Kajárpécre, Kisfaludra, Maglócára, Magyarkeresztúrra, Mórichidára, Nagylózsra, Öttevényre, Pásztoriba, Pérre, Rábatamásiba, Rábaszentandrásra, Romándra, Sokorópátkára, Szerecsenybe, Vénekre és Vitnyédre "vittek magukkal" ingyenes kulturális programot.

Idén a tavaszi évadban a kulturális megyejárás egy-egy állomásaként – időrendben – Halászi, Szárföld, Börcs, Kimle, Rábapatona és Nagyszentjános következik. A népzenei koncertek, a XX. század, a Nyugat költészetével foglalkozó irodalmi program mellett ˝A brémai muzsikusok˝ mesefiguráira komponált ˝Erdőkerülők˝ című zenés mesejáték áll a tájoltatás középpontjában.

*

Új feszületek Nyúlon

Újabb keresztek felszentelését tervezi az önkormányzat Nyúlon, ahol több út menti keresztet állítottak fel az elmúlt két évszázadban, mint a települések nagy részén. Összesen 16-ot számolhatunk, amit tovább gyarapít nemsokára a győrújbaráti községhatárnál álló, úgynevezett „Hideglelős kereszt” és a Gerhán, az écsi határszélen álló új, faanyagból készülő feszület felszentelése. Távlati tervként szóba került a testületnél a 91 éve állított – a 82-es főúton álló – Makra-kereszt és a 80 éves, Alsó-Héma végi Kalmár-kereszt felújítása is, amelyeket pályázati pénzek segítségével szeretnének megszépíteni.

Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, Győri HVI, Téti HVI, kisalfold.hu

Cikk megosztása