EU-s támogatással megvalósuló fejlesztési projekt Kilimán

Az Új Palini Hús Zrt. kilimáni húsüzeme 2004 óta működik. A száz embernek munkát adó cégnél jelenleg már a harmadik uniós támogatással megvalósuló fejlesztési projekt zajlik, miközben az utolsó simításokat végzik saját szennyvíztisztítójukon is.

A kizárólag sertéshús feldolgozásával foglalkozó cég annak idején egy termelőszövetkezeti vágóhíd romjaira érkezett Kilimánba. „Amikor építkezni kezdtünk, már jó ideje nem használták a telepet, csak a falak álltak, s jobb lett volna, ha nincsenek, mert így el kellett dózerolni őket” – emlékezett a kezdetekre Hodola Richárd, a társaság ügyvezetője. „A sertésfeldolgozásban mélyen gyökerező zalai hagyományokat folytatunk, elvégre korábban három ilyen nagy cég is működött a megyében, volt tehát szaktudás, amelyre alapozni lehetett”.

S hogy milyen előnyei vannak annak, ha egy húsipari cég tulajdonképpen mindentől messze, egy Kilimánhoz hasonló kis faluban működik? „Tény, hogy új húsipari üzem a szennyvízproblémák miatt ma már városban nem telepíthető le. Itt némileg könnyebb volt a helyzet: eleinte aknákba gyűjtöttük a vizet, amit szippantós autók vittek a kanizsai tisztítóműbe, mára pedig nagyjából 30 millió forintos beruházással megépült a saját létesítményünk. Még a próbaüzeme zajlik, de talán hamarosan birtokában leszünk minden engedélynek: a vizsgálatok szerint folyamatosan produkálni tudjuk a kimenetnél az élővízbe engedhető csapvíz-tisztaságot” – fejtette ki Hodola Richárd.

A zrt.-nek van telepe Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Székesfehérváron is, működik mintaboltjuk, s termékeik – melyeket saját eszközökkel terítenek – az ország minden részén megtalálhatók. Dolgoznak magyar alapanyagból, de érkezik hozzájuk sertéshús az unió szinte minden országából. Ez egyrészt jó, mert lehetővé teszi, hogy a jobb minőséget válasszák (az ibéricó szalonnában a spanyolok jelenleg verhetetlenek), másrészt szomorú kényszer, a magyar sertéstenyésztés teljesítménye ugyanis igen kicsi. „Bár mi csak a hazai piacon próbálkozunk, súlyos versenyben vagyunk külföldi riválisokkal” – fogalmazott Hodola Richárd. „A tőkeerős cseh és szlovák cégekkel szemben minden erőnkre szükség van. Egyetlen lehetőségünk van a sikerre: a termékek és a technológia állandó fejlesztése, nem múlhat el év valamilyen beruházás, újdonság nélkül. És ez még csak a hazai pályán való talpon maradást alapozhatja meg, a külföldi piacokon való érvényesülésre szinte gondolni sem lehet” – tette hozzá az igazgató.

*

Nevel és oktat a zalaszabari Római Katolikus Általános Iskola

Zalaszabar – Alapítóinak célkitűzése szerint a keresztény értékeknek megfelelő életre is felkészíti tanulóit a Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola, eközben nagyon komoly tudással is felvértezi őket.

A rendszerváltáskor merült fel a szülőkben és faluvezetőkben, hogy addig a nagyradai általános iskolában tanuló gyermekeik számára Zalaszabaron alakítanak ki új oktatási intézményt. A gondolatot tettek követték, az 1989-90-es tanévben már otthon tanultak az alsós gyerekek. Az új iskola kisvártatva a római katolikus egyház irányítása alá került, s 1994-től a kaposvári püspökség a fenntartója. „Mi nem oktatás-nevelési munkáról beszélünk, hanem nevelésről és oktatásról” – mondta Molnár Sándor igazgató. „Nevelési elveink alapja a krisztusi tanítás, melyet az egyház útmutatása alapján alkalmazunk. Tantestületünk pedig megpróbálja megmutatni mindenkinek – gyermekeknek és szüleiknek –, hogy miként lehet a mai világban keresztényként élni”.

A rendkívül korszerűen felszerelt, kiváló körülmények között működő, jelenleg 128 gyereket 17 tanárral és 6 technikai dolgozóval nevelő intézmény követelményrendszere a Nemzeti Alaptanterven alapul. Az állami intézményekhez képest a tanrendben természetesen pluszként jelennek meg a hittanórák, melyeket Kelemen István atya, zalaszabari plébános tart a gyerekeknek. Akiket ugyanakkor rengeteg hasznos, egyéb tudománnyal is igyekeznek felvértezni: a tanórákon túl számos szakkört működtetnek, melyeken a vasútmodellezéstől kezdve a gitározáson át a versenysportokig szinte mindent kipróbálhatnak a fiatalok. Mindez persze pénzbe kerül.

Alapnormatívát kapunk, plusz kiegészítő állami támogatást” – tudtuk meg Molnár Sándortól. „Ugyanakkor most január elsejétől bevezették, hogy ha egy önkormányzattól is kapunk támogatást, akkor annak összegét le kell vonni a kiegészítő normatívából”. Az egyháznak tehát nagyon sokat kell vállalnia, szerencsére mindig számíthattunk a püspökség segítségére. A zalaszabari Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola mindenesetre a nehézségek ellenére komoly eredményeket ért el fennállása óta. A kisiskolák országos versenyén például atlétikából bronzérmesek lettek, a diákolimpia országos döntőjében szerepeltek diákjaik, de az egyes tantárgyakból kiírt versengéseken is számos szép sikert könyvelhettek már el.

*


13,6 millió forint a Zsigmondy Vilmos-Széchenyi István Szakképző Intézetnek

Sikeres pályázatot adott be az Európai Unióhoz a nagykanizsai Zsigmondy Vilmos-Széchenyi István SZKI és testvériskolája, a csáktornyai (Čakovec) Graditeljska Škola.

A magyar és a horvát intézmény még tavaly nyáron kapta meg a nagykanizsai közgyűlés felhatalmazását arra, hogy közös pályázatot nyújtson be határon keresztül nyúló együttműködési programjuk költségeinek finanszírozására. A kérelem sikerrel járt, a Zsigmondy Vilmos-Széchenyi István SZKI-ra eső támogatás mértéke 50 ezer euró, tehát mintegy 13,6 millió forint. Az együttműködési program utófinanszírozásban valósulhat meg, annak lezárulta után, a számlák benyújtásával lehet lehívni a támogatás összegét. A költségeket tehát előzetesen valakinek ki kell fizetnie. Ezt a nagykanizsai önkormányzattól kérte a Zsigmondy-Széchenyi SZKI vezetése. A közgyűlés pedig nem is zárkózott el: a nagykanizsai képviselők úgy döntöttek, hogy biztosítják a kért összeget.

*

Újabb városrészekre terjesztik ki a biohulladék-gyűjtést Nagykanizsán

Két új modern szállítójármű és szerves hulladék komposztálásához használatos berendezések érkeztek a Saubermacher Pannonia Kft.-hez a Zalaispa-program révén.

A hulladékgyűjtéssel foglalkozó kanizsai vállalat igazgatója, Horváth Balázs elmondta: a 150 millió forint értékű szállítóautókat és a komposztáláshoz szükséges eszközöket, rostát, aprítógépet és rakodót a minap vették át. „A Zalaispa Hulladékgazdálkodási Program keretében, közbeszerzési eljárást követően érkeztek meg hozzánk a projekthez tartozó teherjárművek, gépek” – magyarázta Horváth Balázs. „A két autó közül az egyiket a Nagykanizsán kívüli területek szelektív hulladék-, a másikat pedig a városi biohulladék gyűjtése során kívánjuk használni. Utóbbi (ide sorolhatók többek közt a fűnyiradék, a metszésből származó ágdarabok, valamint a szerves konyhai hulladékok) gyűjtése jelenleg Palinban, Korpaváron, a GE környékén, a Katonaréten, az Olajtelepen és Sáncban történik. Ezt júniustól a társasházi övezetek és zártkerti ingatlanok kivételével kiterjesztjük a dél-zalai település nagyobb részére, így például Miklósfára és Kiskanizsára is”.

Horváth Balázs jelezte: Nagykanizsán jelenleg 2000 háztartás veheti igénybe a szolgáltatást, ezek száma azonban nyártól megháromszorozódhat. A begyűjtött szerves anyagot a bagolai hulladéklerakó mellett kialakított hulladékkezelő komplexumba szállítják be, ahol komposztálják.

Bali József, a Zalaispa Zrt. elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a biohulladék-gyűjtés szélesebb körű bevezetése a hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását támogató Európai Unióval szembeni vállalás, ezért kiemelten kezelik. Ennek köszönhetően a Saubermacher mellett számos zalai szolgáltató (így például a Lenti Hulladékkezelő Kft., a Zala-Depó Kft., a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft., valamint a Zalai Huke Kft.) kapott használatra hasonló eszközöket, melyek a lakosság még színvonalasabb kiszolgálását teszik lehetővé.

Nagykanizsán korábban a gyűjtés kapcsán lakossági részről jelentkezett az igény, hogy a hulladékszállítási szolgáltatás díját a negyedéves helyett havonta lehessen fizetni. Ugyanis előbbi kiegyenlítése sokak számára komoly anyagi megterhelést jelent. A szolgáltató első embere ennek kapcsán kérdésünkre azt válaszolta: a havonta kibocsátott postai csekkek nagymértékű költségnövekedést jelentettek volna, ezért a város közgyűlése ezt a javaslatot nem támogatta.

Ellenben a Saubermacher Pannonia Kft. menedzsmentje és szakemberei kidolgoztak egy köztes javaslatot, amit elfogadtak a képviselők. Ennek megfelelően, aki kívánja, az eztán havi részletekben is befizetheti a díjat, amennyiben veszi a fáradságot és felkeresi a cég Vár úton lévő ügyfélszolgálati irodáját.

A Zalaispa-projekt 281 települést fog össze. Legfontosabb célja, hogy minél nagyobb arányban vonja be a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésbe, elősegítve ezzel a termelődő hulladék gazdaságos felhasználását, újrahasznosítását. Ennek érdekében új hulladéklerakók épültek, s számos illegális lerakó felszámolására került sor. Mindezen kívül természetesen nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatosság népszerűsítésére is.

*

Borünnep a 2009-es év bortermelőjével

A nagyradai Cezar Winery Kft. pincészetében tartották a Zalai Borvidék szőlő- és borünnepét, ahol a szakmai előadásokon túl Lőrincz György, a 2009-es év bortermelője is bemutatkozott.

Az idei borünnepre a megye minden részéből érkeztek gazdák, kicsik és nagyok egyaránt helyet foglaltak a hallgatóság közt. A szőlészeti, borászati tanácskozás keretében több szakmai előadásra került sor, így a növényvédelemről, a lisztharmat és peronoszpóra elleni harcról Németh Tamás, a BASF Hungária Kft. szaktanácsadója beszélt. Mint mondta: fontos a lisztharmat betegség korai felismerése, hiszen az e célra kifejlesztett speciális szerek hatóereje is sokban függ a gyors reagálástól. Ezután az uniós jogharmonizáció miatt szükségessé vált termékleírásról esett szó. Mint elhangzott: a jövőben a boroknál fel lehet tüntetni a származási országot, a földrajzi tájegységet, az évjáratot, a fajtát és a borban lévő allergéneket is. A rendezvény zárásaként az egri borvidéken dolgozó Lőrincz György, a tavalyi év bortermelője is bemutatkozott a zalai gazdáknak.

*

Felújíthatják a zalaszentbalázsi iskolát

Mintegy 200 millió forintot nyert az önkormányzat az iskola átfogó felújítására.

Pintér László, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta: volt pedagógusként örül, hogy újabb oktatási intézmény feltételein lehet javítani. A beruházás részleteit Molnár Mihály polgármester ismertette. Jelezte: a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében 198 millió forintot nyertek az iskola felújítására. Ehhez 22 millió forint önrészt vállalt az önkormányzat. A beruházás keretében megvalósul az épület teljes körű akadálymentesítése, külső hőszigetelése, a nyílászárók cseréje és az elektromos hálózat modernizációja is.

Mint elhangzott: a felújításon túl szervezeti változásra is sor kerül, hiszen az óvoda is az iskola épületébe költözik. Az elképzelések szerint a földszinten a kicsik, míg az emeleten és a tetőtérben az iskolások kapnak majd helyet.

Molnár Mihály hangsúlyozta: a munkálatok egy ideje már folynak, ám ahhoz, hogy szeptember elsején avatni tudják a megújult épületet, némileg át kellett rendezni a tanmenetet is. A zalaszentbalázsi iskolában tanuló gyerekeknek ezért néha szombatonként is lesz tanítás, hiszen tavasszal olyan munkálatokra is sor kerül, melyek akadályozzák a tanítást.

A pályázati támogatásért és az önkormányzat által vállalt önrészért az iskola igazgatója, Kajné Szabó Hedvig is köszönetet mondott.

*

Emléknap Mező Ferenc születésének 125. évfordulójára

A MOB Emlék- és Hagyományőrző Bizottsága emléknapot rendezett dr. Mező Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából.

Immáron 125. éve annak, hogy március 13-án dr. Mező Ferenc megszületett, rá emlékeztek rokonai s barátai. Pölöskefőn megkoszorúzták az olimpiai bajnok szülői házát, majd a település polgármestere köszöntötte a megjelent idős olimpikonokat, akik egykor Mező Ferenc diákjai voltak. A délután folyamán Nagykanizsán tartottak megemlékezést, ahol az dr. Mező Ferencről elnevezett gimnáziumban először elhangzott az Olimpiai Himnusz, majd az iskola igazgatója Szermek Zoltán köszöntötte a vendégeket. A Zuglóról érkező Mező Ferenc Iskola igazgatója megemlékezést tartott, virágcsokorral köszöntötte a néha bajnok lányát Mező Zsuzsannát. Dr. Magyar Zoltán olimpiai bajnok, az Emlék- és Hagyományőrző Bizottság elnöke is tiszteletét tette a rendezvényen, és rövid beszédében elmondta: manapság nem csak a győzelem a fontos, hanem az, hogy olimpiára jutottunk. A nap végén, az emléktábla megkoszorúzásával emlékeztek Dr. Mező Ferencre, és az iskolákra.

Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, Nagykanizsai HVI, Zalai Hírlap

Cikk megosztása