Hagyományőrző tojásfestés a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnál
A nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat 1998-as megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet hagyományaik ápolására, megőrzésére és továbbadására. A húsvéti tojásfestést már több mint 10 éve, minden Húsvét előtt megrendezik.
A nagyszülők által örökül hagyott tojásfestési technika a kisebbségi önkormányzat törekvéseinek köszönhetően nem merült feledésbe, hiszen évről-évre a Nagyhét elején összegyűlnek az érdeklődők, hogy az egykori technikák és motívumok felhasználásával megkezdjék a készülődést a húsvétra. „Eleinte valóban a nagyszülők jöttek, és mutatták meg nekünk, illetve a következő generációnak, hogy hogyan is készül az eredeti, horvát piros tojás, - de mint látszik ma már a hölgyek, fiatalasszonyok azok, akik segítenek az érdeklődőknek” – mondta el Vargovics Józsefné, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat (HKÖ) elnöke. A tojásokat most is – mint annak idején – ruhafestékkel festik, de előtte természetesen díszítik, viasz és az ún. íróka segítségével. „A gyönyörűen díszített tojások a Muramenti horvát motívumokat viselik magukon, ezek mind a természethez kapcsolódó motívumok” – mutatta Vargovics Józsefné. Hozzátette: a tojásokon megjelenik a barka, a lucerna, a tölgyfalevél és a tulipán is.
„Az otthoni asztalt is ezek a tojások díszítik húsvétkor” – árulta el a HKÖ elnöke, majd megjegyezte: készítőik büszkék arra, hogy ezt a hagyományaikat hordozó ajándékot adhatják a locsolóknak.
*
Műhold figyeli a traktort - Digitalizálás a mezőgazdaságban
A digitális rendszerek lassan az egész életünket behálózzák, nem csoda, ha már a mezőgazdasági munkákat is műhold, robotpilóta segíti. A digitális technika rajongói vallják: nincs messze az idő, amikor a szántóföldön üres pilótafülkével közlekednek majd az erőgépek.
„Az odáig vezető út azért még hosszú” – jelezte Nagy Bence, az Agromatic Automatizálási Kft. képviselője, aki a közelmúltban Nagykanizsán tartott a témában előadást. „De az igaz, hogy egy modernizálás eredményeként lényegesen könnyebb és eredményesebb lehet minden mezőgazdasági munka”.
Az első lépcsőfokot egy digitális sorvezető beépítése jelenti: ennek robotpilótával való összekötése azt eredményezi, hogy az adott földtábla paramétereihez legjobban igazodó vetéssorokat fogja produkálni a gép, 1-2 centiméter pontossággal. Igaz, a sorok csatlakozási pontjainál már lehetnek csúszások - ezt lehet orvosolni a következő fejlesztési szinttel, amikor akár 2 centis csatlakozási pontosságú rendszerrel szereltetjük fel az erőgépünket.
„A mezőgazdaságnál létfontosságú a pontosság, hiszen ha a kultivátor a vetőgéphez képest 10-15 centiméterrel odébb megy, nem lesz gond a betakarítással” – mutatott rá Nagy Bence.
A harmadik lépcsőfok, az úgynevezett precíziós mezőgazdaság már szinte mindent tud – a vetést, a műtrágyaszórást, a növényvédelmet és az aratást, hozamtérképet egyaránt gépek felügyelik. Mindennek eredményeként nagyon jelentős emelkedés érhető el egy adott terület termésátlagában – tehát nő a gazdálkodó bevétele. Igaz, ez nem lesz tiszta extraprofit, hiszen a digitalizációnak is vannak költségei.
„Egy komplett, csúcsminőségű rendszernek nagyjából évente, hektáronként öt és fél ezer forintra jön ki az ára egy átlagos mezőgazdasági birtok esetében” – tette hozzá a szakember. „Ennyivel nőnek is majd a bevételeink, hiszen csak a vetőmagon 3-8 százalék körül fogunk spórolni” – jelezte Nagy Bence.
Hazánkban több tízezer erőgép dolgozik a szántóföldeken, s közülük csak néhány ezer van felszerelve a Nyugaton alapnak számító sorvezetővel. A harmadik, a legmagasabb szintet jelentő fejlesztést eddig 3-5 magyar gazdaságban vezették be.
*
Százmilliók fejlesztésre! Megújul a lenti és a gelsei fürdő, valamint az egervári vár
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól – a legutóbbi pályázati kiírások révén –s kilenc projekt közel 2,6 milliárd forint támogatást nyert. Az öt Győr-Moson-Sopron megyei, három zalai és egy Vas megyei turisztikai projekt 3,65 milliárd forint értékű fejlesztést jelent.
„A pályázati felhívások célja a turisták igényeinek megfelelő, színvonalas kínálat kialakítása, a látogatottság és jövedelemtermelő képesség növelése, valamint a szezonalitás mérséklése” – szólt a döntésekről a tanács zalai tagja, Baracskai József. A gyógy- és egyéb fürdők minőségi fejlesztése címén két pályázat 245 millió forintot nyert; a kiírás a meglévő fürdők, illetve egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatás-fejlesztését célozza.
Az egyik nyertes Gelse község önkormányzata, mely a Gelse Termálvölgy program keretében a fürdő fejlesztésének 2. ütemét valósítja meg. A projekt 422 millió forintba kerül, ebből 114 milliót biztosít a régiós tanács. A Lenti Gyógyfürdő Kft. a fedett fürdő bővítésére 437 milliót fordít, a régiótól 131 milliót kap.
A tanács öt pályázaton keresztül 1,530 milliárd forinttal támogatja a régió történelmi és kulturális örökségének hasznosítását. A preferált tevékenységek között található az épített kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása és a muzeális intézmények látogatóbarát fejlesztése. E címen Egervár önkormányzata nyert a tanácstól „Mindennapi élet a késő reneszánsz várkastélyokban – élményturisztikai, színházi, kulturális, oktatási és látogatóközpont az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastélyban” című, 590 milliós összköltségű pályázatával 491,3 millió forintot.
A Lenti Gyógyfürdő Kft. vezetése is ismertette a beruházást, ami a Nyugat-dunántúli Operatív Programon nyert támogatással valósulhat meg. Kutfej Attila ügyvezető igazgató és Csuka Zoltán marketingvezető elmondta: elsődleges cél a fürdő komfortfokozatának, szolgáltatásainak feljesztése, s ezáltal a versenyképesség növelése. Az előreláthatólag április végén induló és az ősszel záruló projekt jóvoltából közel 1000 négyzetméterrel nő a fedett fürdő területe, új főbejárat épül modern beléptetőrendszerrel, kialakítanak továbbá egy 600 négyzetméteres pihenőteret, a kisgyerekeknek pancsolómedence készül, és 160 négyzetméteres új szaunavilággal is bővül a létesítmény. Emellett felújítják az úszómedencét, kicserélik az épület padlóburkolatát és -fűtését, illetve új öltözőszekrényeket és pihenőágyakat szereznek be. A beruházás bruttó összköltsége több mint félmilliárd forint, a pályázaton felüli részt önerőből és hitelből finanszírozza a cég. Kutfej Attila hangsúlyozta: az építkezés ideje alatt a fürdő zavartalanul üzemel majd.
*
Többszáz milliós pályázat buszmegállókra
Ülésezett a Nagykanizsai kistérség Többcélú Társulása. A napirendek között volt közbeszerzésről való döntés, valamint Nagykanizsával közösen benyújtandó megapályázat is.
Marton István elnök soron kívüli társulási ülést hívott össze, melyen három napirendet tárgyaltak meg a kistérség településeinek polgármesterei, képviselői. Lezárult az a közbeszerzési eljárás, melynek során kiválasztották a közcélú munka eszközeire adott ajánlatok közül a legjobbat. Polai György, a munkaszervezet vezetője elmondta, hogy a másodszorra meghirdetett közbeszerzési pályázatra egy kanizsai, de még zalai ajánlat sem érkezett annak ellenére, hogy a felhívás megjelenése után külön is felhívták a forgalmazók figyelmét a kiírásra.
Soron kívül érkezett a Társuláshoz egy felkérés, amely szerint egy már előkészített pályázatot egészítsenek ki úgy, hogy Nagykanizsával közösen indulhassanak a támogatás megszerzéséért.
A Társulás 2009 októberétől készítette elő a közlekedési infrastruktúra fejlesztés pályázatát, amelynek révén 19 településen 78 autóbuszmegálló vagy forduló újulhat meg, épülhet meg. Nagykanizsa azt kéri, a 250 millió forintos pályázatot egészítsék ki a város 300 milliós igényével, s így egy megapályázatot nyújtson be az egész társulás. Polai György elmondta, ezt újra kell gondolni, új tanulmánytervet kell készíteni, gazdasági számításokat végezni. A határidő pedig sürget, hiszen április 8-ig be kell adni a pályázatot.
*
Kerékpárút épül
Az önkormányzat csaknem 120 millió forintot nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Program kerékpárút-hálózat fejlesztésére kiírt pályázatán. A támogatási szerződést a napokban írták alá, így megindulhat a mintegy 141 millió forintos beruházás, mely a 61-es számú főút belterületi szakaszát érinti.
A megépíteni kívánt 2,6 kilométeres szakasz a város kerékpáros hálózatának egyik legfontosabb eleme lesz. A település legsűrűbben lakott lakótelepét, a több mint 20 ezer főt számláló Keleti-városrészt szeli át, kapcsolatot biztosítva Nagykanizsa legvonzóbb turisztikai célállomásával, a Csónakázó-tóval. A kerékpárút több ponton kapcsolódik a már meglévő, illetve megtervezett kerékpárutakhoz, kiegészítve és teljessé téve azok funkcióját, és nem utolsó sorban megoldja a nagy forgalmú 61-es főút balesetveszélyes kerékpáros közlekedését. A beruházás részét képezi a Hevesi, Teleki, Kaposvári utak mentén kerékpártárolók építése, olyan közintézmények mellett, ahol eddig nem állt rendelkezésre kerékpár-parkolási és tárolási lehetőség. A projekt keretében a környező iskolák 10-12 éves diákjai számára BringaSuli programot is szerveznek, melyen játékosan készítik fel a gyerekeket a biztonságos kerékpározásra
*
25 éves a Nagykanizsai TV
Nem áprilisi tréfa, hogy 1985-ben ezen a napon láthatták a kanizsai nézők a helyi televízió első adását.
Az országban hatodikként alakult helyi televízió idén 25 éves. Mára elmondható, hogy az akkori Tanács azért döntött az április elsejei indulás mellett, hogy Kanizsa megelőzze a megyeszékhelyet, hiszen ott csak négy nappal később indult az adás. Az első műsorok még a Hevesi Sándor Művelődési Központban készültek, a Kamera 67 filmklub filmesei, pedagógusok, lelkes önkéntesek, ma már múzeumi eszközökkel dolgoztak.
A 25 év alatt sokkal több mint százan dolgoztak azon, hogy a kanizsai nézők minél teljesebb és hitelesebb képet kapjanak arról, mi történik városunkban. A kezdeti havi egy adást, gyorsan követte a kétheti műsor, és ma már a hét minden napján jelentkezik a Kanizsa TV. Az induláskor a helyi televízió volt a harmadik magyar nyelvű csatorna. Mára a nézők a bőség zavarával küzdenek. A Kanizsa TV felvette és továbbra is felveszi a kesztyűt, és a tapasztalatok, a felmérések azt mutatják: a kanizsai nézők hűségesek maradtak, és talán nem túlzás kijelenteni a Kanizsa TV a mindennapok részévé is vált. A Kanizsa Televízió a kistérség összes települését ellátja napi friss információval.
*
Rászoruló nagycsaládosoknak gyűjtenek Nagykanizsán
Nagypéntekig tart a Sarlós Boldogasszony Katolikus Karitász jótékonysági vására a kiskanizsai katolikus közösségi házban. Húsvét előtt nagycsaládosokat támogatnak a bevételből. Az egész évben gyűjtött jó minőségű ruhaneműkből, cipőkből vásárolhatnak az érdeklődők, illetve mindazok, akik a minimális, 100 forintos vételárral, vagy pénzzel járulnak hozzá az adományozáshoz. A Karitász pénzadomány mellett tartós élelmiszert is köszönettel fogad, melyet a rászorulók közt oszt szét. A jótékonysági vásár 9 és 17 óra között tart nyitva.
*
Diákolimpiai aranyérem
A nagykanizsai Mihovics Szabina a 70 kg-osok közt indulva, a junior judo magyar bajnoki aranyérem megszerzését követően a junior Diákolimpián sem talált legyőzőre. A Nagykanizsai Torna Egylet judosai közül a juniorok között 57 kg-ban Dabi Zsófia ötödik, míg Horváth Tamara a 7. lett. A 66 kg-ban induló Gyalog Bálint 7., míg az 50 kg-osok közt Huszár Martin a 9. -ként zárt.
Forrás: Nagykanizsai HVI, nagykanizsa.tv