A fenntartható fejlődéssel foglalkozó Ma & Holnap folyóirat neves előadók közreműködésével szervezett konferenciát, amelynek fő témája az volt, hogyan alakítsunk ki egy élhető, fenntartható, zöld világot – egyaránt figyelembe véve a tudományos, társadalmi, szakpolitikai és üzleti szempontokat.
„A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.” Albert Schweitzer gondolata 2010-ben aktuálisabb mint valaha, hiszen mára olyannyira megnövekedett az emberiséget és a Föld élővilágát veszélyeztető szennyezés, hogy bizonyossá vált: cselekednünk kell, méghozzá most. Jövőnk nagymértékben függ attól, hogy megváltoztatjuk-e gondolkodás- és életmódunkat, s értékrendünket a valóban fontos dolgok mentén alakítjuk-e ki. E kérdések köré épült a „Ma és holnap – egy zöld jövőért” című konferencia, melyet a Ma & Holnap, Magyarország egyetlen fenntartható fejlődéssel foglalkozó folyóirata szervezett.
A konferencia neves előadóinak sorát professzor Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja nyitotta, aki „Klíma-Energia-Társadalom” című előadásában hangsúlyozta: a klímaváltozást sokan a globális felmelegedéssel azonosítják, noha az elsősorban a szélsőségek megjelenését jelenti, vagyis a megszokottól jelentősen eltérő hideget vagy meleget, szárazságot vagy nagy mennyiségű csapadékot. Elhangzott továbbá, hogy a klímaváltozás nem egy önmagában zajló folyamat, ezért egy nagyobb rendszerben kell szemlélni, melyben szorosan összekapcsolódik az energiahasználattal és a társadalommal. „Ezért is fontosak a klímaegyezmények – emelte ki az akadémikus –, hiszen nemcsak az éghajlatot védik, de a fosszilis energiakészletek kimerülését is lassítják”. Láng István rámutatott: lényegében új gazdasági és energetikai rendszereket kell kiépíteni mintegy 40 év alatt. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés pedig egyúttal felkészülést is jelent a maitól radikálisan eltérő energiarendszer szabályozására; továbbá a túlnépesedett – előrejelzések szerint 2050-re közel 9 milliárdos lakosú – Földön való életre.
A fosszilis energiakészletek kimerüléséről vázolt jövőképhez kapcsolódva, a megújuló energiaforrások – köztük a biomassza – felhasználási arányának növelését hangsúlyozta előadásában Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára. „Valamennyi olyan kezdeményezés, amely aztán később fosszilis energiahordozókkal valósult meg nagyüzemben, a mezőgazdaságból indult: az első dízelmotorok mogyoróolajjal, az első benzinmotorok pedig alkohollal működtek. Később elterjedtek a praktikusabb és könnyebben feldolgozható anyagok, egy jó időre feledésre ítélve a korábbi megoldásokat. Ám még az 1970-es évek elején is egy klasszikus falusi porta gyakorlatilag önellátó volt Magyarországon – és nem csak az élelmiszerek, de az energiahordozók terén is. A parasztember figyelt rá, hogy amit megtermel, azt lehetőleg teljes mértékben hasznosítsa” – emlékeztetett Gőgös Zoltán, majd hozzáfűzte: amit a természet ad, azt egyértelműen hasznosítani lehet és kell, persze már egy fejlettebb technikai színvonalon. Az FVM államtitkárának előadásáról részletesen következő cikkünkben olvashatnak.
Az agrárpolitikustól a területfejlesztés és urbanisztika, valamint a környezeti menedzsment és a fenntartható fejlődés professzora, a svájci EPF Ecole Polytechnique Fédérale, emellett a Szent István Egyetem tanára, professzor Guy Turchany vette át a szót, aki előadásában éles kritikával illette a mai modern társadalmat. „Szembe kell néznünk vele, hogy az emberek 80 %-a nagyvárosokban él, materialista és fogyasztásmániás” – fogalmazott a professzor, egyúttal jelezve, hogy Magyarországnak sokkal behatóbban kellene a fenntartható fejlődéssel foglalkoznia. „Hogy lássuk, másképp is lehet, fontos lenne, hogy a médiában nagyobb teret kapjon a fenntartható fejlődés. A neoliberális gazdaság szerint ugyanis az ember tulajdonképpen már „termelőeszköz”. Egyre rosszabbul érezzük magunkat a bőrünkben, válaszul anyagi javakkal próbáljuk meg kompenzálni azt, hogy másként nem tudunk kiteljesedni.” A professzor a több előadásban elhangzó biodízel kapcsán utalt arra, hogy ez nem feltétlenül a „legjobb megoldás”, hiszen például Indonéziában az előállításához szükséges pálmaolajért irtják az őserdőket. Véleménye szerint a fenntartható fejlődés kulcsa – mondhatni az egyetlen megoldás – az energiatakarékosságban áll. „Az energiahatékonyság pedig a munkahelyteremtés szempontjából is fontos” – zárta szavait professzor Guy Turchany.
A folytatásban Olajos Péter környezetpolitikus, az Európa Parlament elmúlt ciklusbeli képviselője arra tett kísérletet, hogy bemutassa a zöld gazdaság alapjául szolgáló zöldipar mibenlétét, s azt, hogy voltaképpen mi a különbség a zöld ipar és a zöldipar között. „Ez utóbbinak ugyanis általános jellemzője, hogy nemcsak az emberi tevékenység okozta globális környezeti problémák – úgy mint környezetszennyezés, éghajlatváltozás, sivatagosodás, természeti erőforrások kimerülése – megoldásához szükséges termék- és technológiai igényeket elégíti ki, vagy e technológiai bázisra alapozott szolgáltatásokat kínája, hanem a gyártási kapacitások felépítésével és folyamatos bővítésével a belső háttéripari, energetikai szükségletekről is gondoskodik” – fejtette ki a szakember. „Zöld ipar az agrárium szolgálatában” című előadásában hangsúlyozta: Magyarország mind természeti adottságait, mind társadalmi-gazdasági berendezkedését tekintve agrárius ország. Ennek megfelelően jó esély van arra, hogy a zöldiparágak az agrárium munkaerő- és nyersanyagbázisán erősödjenek meg, teljesedjenek ki. „Ehhez azonban egyértelmű szakpolitikai stratégia, megalapozott cselekvési tervek és sokszorosítható projektek kellenek, de mindenekelőtt politikai akarat!” – vélekedett Olajos Péter, hozzátéve: bár egyelőre túl kevés hazai bioterméket fogyasztunk itthon, a biotermelésben már most komoly exportlehetőségek rejlenek.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára „Fenntarthatóság és éghajlatváltozás – a 2011-es magyar EU-elnökség tükrében” című előadásában kifejtette: bár az elmúlt évtizedekben világviszonylatban és európai szinten is megerősödött a környezetpolitika, valamint a fenntarthatóság fogalom- és követelményrendszere, az egyes országokban mégis különálló fejlesztéspolitikai és fenntartható fejlődési programok készülnek. „Világszerte mindannyian használunk energiát, vizet, és bizonyos értelemben a mezőgazdaságon keresztül földterületet is fogyasztunk. Eltérő viszont a felelősség és eltérő az eszközrendszer, ahogy a kormányok, a különféle érdekcsoportok, az üzleti vagy a civil szféra képviselői ebben közre tudnak működni” – fejtette ki a szakállamtitkár. Faragó Tibor előadásában kitért rá, hogy a magyar EU-elnökség számára is az egyik nehezen megoldható feladat lesz az összhang elérése az unió „belső” szakpolitikai programjai (különösen klíma- és energiapolitikai, illetve a kohéziót, versenyképességet szolgáló fejlesztéspolitikai programjai) és a különböző nemzetközi (klíma-, energia-, donor-, kereskedelem-, szerzői jogvédelem-politikai) fórumokon képviselt álláspontjai között.
A klímaváltozást vitató nézetekkel kapcsolatban Bartholy Judit klímakutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára felhívta a figyelmet: az olyan országok, mint Kanada vagy az észak-európai államok ellenérdekeltek a klímaváltozás megoldását illetően, hiszen a globális felmelegedés hatására új területeket tudnak művelni, s egyúttal csökkennek fűtési költségeik is. „Ugyanakkor a felmelegedés nyomán Észak-Afrikában, vagy a Földközi-tenger térségében – amelyek az egész világon talán a leginkább veszélyeztettek e szempontból – 30-40 százalékkal csökkenhet a csapadék mennyisége. A Kárpát-medencében is visszafordíthatatlan folyamat jelének véljük, hogy plusz két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet” – ismertette az ELTE Meteorológiai Tanszékének prognózisait Bartholy Judit. Mint elmondta: az agrárium szempontjából is aggályos, hogy 2021-2050 között hazánkban kritikus mértékben, 20 %-kal csökkenhet a csapadék mennyisége, továbbá számolnunk kell az évszakok eltolódásával is.
A Ma & Holnap konferencián készült képeinket alább, a tanácskozással egy időben megrendezett Green Expóról készült fotóinkat pedig ide kattintva, az umvp.eu Galériák rovatában tekinthetik meg.
Forrás: umvp.eu, serian.hu