A Dél-Alföld térségeiben az elmúlt 30 évben új életre kelt a térség mezővárosaira jellemző helyi kezdeményező készség, a kis- és középvárosok kommunális és infrastruktúrafejlesztő politikája – mondta Glatz Ferenc, az MNVH elnöke Hódmezővásárhelyen.
Mezőváros és vidéke címmel, immár ötödik alkalommal került sor a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Országos Vidéki Fórumára, melynek ezúttal Hódmezővásárhely és Szarvas adott otthont. „A jövőjét veszti el az az ország, amely nem tudja megtartani a fiatal korosztályait” – jelentette ki a tanácskozáson Lázár János, a házigazda polgármester. Hódmezővásárhely első embere szerint hazánk az elmúlt húsz évben nem tudott mit kezdeni a vidékkel. „Ma Magyarországon alapvetően meghatározza egy gyermek sorsát, hogy melyik településen, és milyen helyzetű családban születik, és a társadalmi mobilitás hiánya miatt nem a képességei és tudása szerinti életutat járhatja be” – mondta Lázár János. Jelezte ugyanakkor, hogy a globális erőtérben Magyarországnak egy erős, versenyképes, de összetartó társadalomra lenne szüksége. „A vidéki településeket nem szabad kizárólag üzemhatékonysági szempontból értékelni” – vélekedett a polgármester, aki a munkahely teremtés kapcsán szólt arról, hogy a mezőgazdaságban akár kétszer annyian is dolgozhatnának, amelyhez az kell, hogy ezt az állam is preferálja.
Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH elnöke azzal érvelt a hódmezővásárhelyi konferencián: a magyar politika elfelejtette, hogy nemcsak a nemek és a különböző etnikumok, hanem a lakóhelyek esélyegyenlősége is fontos. Hangsúlyozta: a föld, a vidék rendezett természeti állapota, a vidéki táj olyan közjavak, amelyek fenntartását és fejlesztését az adófizetők pénzéből kell támogatni. „A korunkra jellemző energetikai éhségen is csak akkor lehetünk úrrá, ha használjuk a zöld és megújuló energiaforrásokat. A biztosra jósolt vízhiány is a vidékre irányítja a figyelmet, ahol a víznyerőhelyek többsége található” – szögezte le az akadémikus. Glatz Ferenc az elmúlt három évet a politikai hidegháború korszakának nevezte, de pozitívumként emelte ki, hogy a vidékfejlesztés kérdéseiben mindegyik oldalon vannak konszenzusra törekvő politikusok. „A környezetével és a kisebb településekkel szerves kapcsolatban működő mezővárosok lehetnek a vidéki modernizáció központjai” – vázolt fel egy lehetséges jövőképet az MNVH elnöke. Rámutatott, az Európai Unió 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programját már alulról szerveződő tervezéssel kell létrehozni. Glatz Ferenc a hazai feldolgozóipar erősítése mellett érvelt, mint elemezte, napjainkban egy termék 80 százaléka a hozzáadott érték, és 20 százalék az alapanyag. Emiatt kell fejleszteni a feldolgozó ipart, különösek a kis- és közepes vállalkozói (KKV) szektorban.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke arról beszélt: nem a települések száma sok, hanem a feladatok elosztása sem megfelelő. „A települési autonómiának azonban szentnek és sérthetetlennek kell maradnia – akkor is, ha csak 200 ember lakik egy helyen, hiszen a vidék felemelkedését ezekre a helyi közösségekre kell építeni” – fogalmazott Gémesi György. Előadásában kifejtette: az állam feladatainak 70 százalékát a vidéki önkormányzatok biztosítják, amelynek csak a felére kapnak állami normatívát. Az elnök a megoldást az önkormányzatok helyzetének megerősítésében látja; mint fogalmazott, „a vidéki városok azok a központok, amelyekre alapozni lehet a térségek fejlesztését”.
A Mezőváros és vidéke konferenciasorozat a délelőtti, hódmezővásárhelyi előadásokat követően, délután Szarvason folytatódott. Babák Mihály polgármester ugyan a rendszerváltás vesztesének nevezte Szarvast és a térséget, ám azt is hozzátette: jó néhány vállalkozás túlélte az átmenetet, és ma már a kibontakozás lehetőségét keresi. „Ilyen a baromfiipar, a fémipar, és hasonló lehetőségek előtt áll a Körösökre épülő turizmus és haltenyésztés is” – jelezte Babák Mihály. Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke hozzátette, a 2006-ban meghiúsult (egyebek mellett az úthálózat, az idegenforgalom, a vízgazdálkodás, a turizmus és a környezetvédelem integrált fejlesztését célzó) Körösök Völgye Fejlesztési Terv helyett új módot találtak az innovációk kivitelezésére. 2008-ban 9,4 milliárd forint értékben kötvényt bocsátottak ki, melyből eddig már legalább négy milliárd értékben előrehoztak fejlesztési programokat. Saját forrásból tudásházzá építették át a megyei könyvtárat, folyamatosan korszerűsítik a szakképző intézményeiket és azok kollégiumait úgy, hogy képesek legyenek olyan szolgáltatásokat is nyújtani, ami árbevételt eredményez. Az elnök kiemelte: az önkormányzat a megye egészében gondolkodik, védi és képviseli az itt élők érdekeit, ugyanakkor intézményein keresztül olyan szolgáltatásokat kíván nyújtani a teljes lakosságnak, amelyek megfelelnek a kor és a hatékonyság igényének.
Az MNVH korábban Győrben, Lajosmizsén, Domonyvölgyben és Szabadkán rendezett országos vidéki fórumokat. A legutóbbi tanácskozás második helyszínén, Szarvason a 21. század stratégiai értékére, a vízre és a vízgazdálkodásra koncentráltak az előadók. Az előadásokat csütörtökön tanulmányút követte a szarvasi kistérség sikeres üzemeiben és a szarvasi szlovák iskolában.
Forrás: MTI, bekescsaba.hir6.hu, promenad.hu