A jövőnek építkeznek - fejlesztések Bőcsön

A jövőnek építkezik Bőcs – mondja Nagy László polgármester, aki szerint az idén elvégzett munkával a következő évek alapjait tették le elsősorban. Olyan pályázatok készültek és készülnek, amelyek kihasználásával a fejlődés lehetőségét kapja meg a település.

A polgármester javaslatára a képviselő-testület elfogadta az elvet, hogy minden beruházás, fejlesztés esetén első körben pályázni próbálnak, még akkor is, ha saját erőből is meg tudnák valósítani a beruházást. Nem baj, ha emiatt kicsit késik az adott munka elvégzése, mert Bőcsön fontosnak tartják, hogy kihasználják az Unió és a pályázatok adta lehetőségeket.

Ha egy pályázattal mégsem érnek célt, akkor a testület újratárgyalja az adott témát, és másképpen valósítja meg. A megvalósult, vagy éppen megvalósítás alatt álló pályázatok közül Nagy László kiemelte a játszótér vagy az orvosi rendelő rekonstrukcióját. Utóbbira két körben összesen huszonhat millió forintot nyertek, és így készítették el az utólagos hőszigetelést, akadálymentesítést, eszközök beszerzését. Ezt a beruházást frissen, december 10-én adták át a településen.

Az alapcél a polgármester szerint a falu fejlesztése, amelyet azonban többféleképpen is el lehet érni. Fontosak a gazdasági beruházások is, ezen a téren két kiajánlása is van Bőcsnek, amelyhez befektetőket keres. Az egyik a sörgyár mellett nemrégiben felépült kétezer négyzetméteres üzemcsarnok, melyhez szeretnének olyan céget találni, amely fantáziát lát benne, és így növelné a településen a munkahelyek számát. A másik a Köröm melletti hévízforrás, melyből kilencven 0C-os víz tör fel, itt szintén nyitott Bőcs egy befektető ötleteire. A településfejlesztés másik lehetséges módja a közterek, közintézmények fejlesztése. Ezen a téren a jövő év legnagyobb beruházása lehet a tervezett Bőcsi Rózsapark.

Közép-Európa leghíresebb rózsanemesítője ugyanis az egyik rózsafajtát – egy világosvörös-sötét rózsaszínű fajta – Bőcsi rózsának nevezte el, ezt szeretné a település kihasználni, és ennek a jegyében készülne el a park két üvegházzal. Ugyanakkor a rózsák mellett a zöld, alternatív energiák bemutatását is szeretnék kivitelezni napkollektorokkal, illetve egy olyan biomassza-motorral, amely az elhasznált háztartási olajokkal működne. Ez nem csak elektromos áramot termelne a tervek szerint, de a hűtővizével az üvegházakat is fűtenék. De a közintézmények közül említhető a felújított ravatalozó, vagy a mindennapi életben fontos dolgok közül az óvoda. Egy teljesen új óvoda építéséről döntöttek ugyanis, amely a tervezéssel már el is kezdődött.

Majd háromszáz milliós beruházásról van szó, amelyre szintén pályázatot nyújtanak be az ÉMOP keretében, amivel százmillió forintot van lehetőség elnyerni. Nagy László elmondta, egy eldöntött, a képviselőtestület által elfogadott beruházásról van szó, amely halad a maga útján, és amelyet akkor is megcsinálnak, ha nem nyernek rá támogatást. Az új óvoda egy blokkba kerül az iskolával és a faluházzal, ahogy a polgármester mondja: azt szeretnék, ha az emberek látnák, hogy rendbe van téve a falu, és szépen fejlődik. Hiszen Bőcsön a jövőnek építkeznek.

forrás: MINAP

*

Felújították a varbói orvosi rendelőt

Az uniós előírások szerinti épület-átalakítás megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. Új egészségügyi létesítménnyel gazdagodott kedden Varbó. Ekkor tartották ugyanis az "Orvosi rendelő kialakítása meglevő épület átalakításával, felújításával Varbón" című projekt sajtónyilvános zárórendezvényét.

Üveges Géza polgármester projektismertetőjében elmondta, hogy a fejlesztéssel külön a felnőtt és a gyermek háziorvosi ellátás számára alakítottak ki helyiségeket, önálló váróval. Az orvosi rendelőnek helyet adó épület az átalakítás előtt több funkciót is betöltött: itt működött a könyvtár és az idősek klubja, melyek máshol nyertek elhelyezést. Négy parkoló is épült, amelyből az egyik akadálymentes. Az orvosi rendelő eszközbeszerzésére 9 millió forint jutott, így lett például ÉKG-készülék és számítógép. Az egész projekt összesen csaknem 60 millióba került, melynek 10 százalékos önrészét az önkormányzat állta, a többit sikeres pályázat révén teremtették elő.

Üveges Géza polgármester megköszönte a pályázatot készítő és a projektmenedzsment-szolgáltatást ellátó Borsod-Tender Kft. vezetésének a szakszerű tevékenységet, valamint a kivitelezési munkálatokat végző DIAMIT Zrt.-nek a gyors és pontos munkát. Dr. Czipa Zoltán körjegyző bejelentette, hogy a varbói önkormányzat a költségek maximálisan adható 90 százalékát kapta támogatásként. A felnőtt orvosi ellátást dr. Almási György végzi, a gyermekeket pedig dr. Petercsák Edit kezeli.

www.boon.hu

*

Átadták az új óvoda épületét Bükkábrányban

2010. január 18-án adták át immár hivatalosan is Bükkábrány község elmúlt évben elkészült egyik legnagyobb beruházását, a megújult Napköziotthonos Óvodát és Bölcsődét. A meghívottakat Kiss Sándorné óvodavezető köszöntötte, majd a gyermekek rövid műsora után, Gergely Zsolt a B-A-Z Megyei Közgyűlés Alelnöke méltatta ezt a térségi szinten is jelentős beruházást. Tóth-Móricz Péter ünnepi beszédében szót ejtett a kezdetekről és arról miért gondolta úgy a testület, hogy a megvalósításra váró feladatok közül első helyen szerepelteti ezt az építkezést.

Ezután a történelmi egyházak részéről Hajdu Ferencné lelkész asszony és Nagy István esperes szentelte és áldotta meg az épület komplexumot.
Az ünnepi torta felvágása után, mindenki megtekinthette az elkészült és már csak a gyermekekre váró berendezett csoportszobákat, valamint az épület többi részét. A bölcsőde a tervek szerint februárban indul.

Az előzetes igényfelmérés szerint rengeteg a jelentkező nem csak a településről, hanem a térségből is a létesíthető 10 maximum 12 férőhelyre.
A pohárköszöntőt Tállai András országgyűlési képviselő mondta.
Beszédében kiemelte, hogy jól döntött a képviselő-testület, amikor jelen fejlesztés mellett tette le a voksát, hiszen így a jövőnek épített...

*

Kétmilliárd forint kutatás-fejlesztésre

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egymilliárd forintos támogatásával együtt összesen kétmilliárd forintból nyílik lehetõség Miskolcon mechatronikai, anyagtudományi és energetikai fejlesztésekre.

Az UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztõ Közhasznú Nonprofit Kft. 2007-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) projekteket menedzselje a Miskolci Egyetem kompetenciájába tartozó mûszaki és gazdasági területeken. A támogatással a Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központot fejlesztheti, megerõsítheti az UNI-FLEXYS. A kutatás fõ iránya három olyan tudományágra koncentrál, melyek specifikus mûszaki kutatások, Magyarországon egyedülállóak, így a mechatronika és gyártástechnológia, az anyagtudomány és anyagtechnológiák, valamint az energetika-környezetvédelem diszciplínái.

A sajtótájékoztatón Széll Gábor, a Miskolci Egyetem gazdasági igazgatója köszöntötte a vendégeket. Káli Sándor gratulált a beruházáshoz, majd elmondta, azért is fontos a tervezet, mert hitet ad, hogy van kiút az egész világot sújtó gazdasági recesszióból, például a kutatás- fejlesztésen, innovációkon keresztül. „A lényeg, hogy helyben történik, és a város megítélését is javítja ez a projekt” – tette hozzá a polgármester. A beruházás egymilliárd forint európai uniós támogatásból, illetve egymilliárd forint vállalati megbízásból valósul meg, továbbá kétszázmillió forintot költenek majd eszközbeszerzésre. Széll Gábor elmondta, hetven kis- és nagyvállalati partnert vonnak be a kutatásba, és ez alatt a huszonkilenc hónap alatt ötven új kutatói munkahely létesül. Ez a terv generálhat olyan projekteket, melyek újabb munkahelyeket hozhatnak létre.

(www.minap.hu)

*

Megszűnik Sajószentpéter neuralgikus pontja...

Új ipari központtá alakítják a volt sajószentpéteri üveggyárat irodák és gazdasági épületek kialakításával, raktárak építésével– jelentette be Markó Gábor, a Sajó-Glass ügyvezetője a keddi sajtótájékoztatón. A tíz esztendeje bezárt komplexum teljes területét a Sajó-Glass Ingatlanhasznosító- és Üzemeltető Kft. fejleszti. Arról is beszámolt, hogy európai uniós támogatást nyertek az egykori sajószentpéteri üveggyári terület újjáépítésére és átalakítására, egy barnamezős iparterület kialakítása érdekében.

A Sajó-Glass és a sajószentpéteri önkormányzat közös célja a terület legoptimálisabb hasznosítása. A térség gazdasági mutatóinak javulásához jelentősen hozzájárulhat az egykori üveggyár területén kialakításra kerülő ipari komplexum, amely a munkálatok befejeztével kis- és középvállalkozásoknak, de nagy munkaerő igényű vállalkozásoknak is vonzó helyszíne lehet. A munkálatok a felesleges épületek lebontásával és a kármentesítéssel kezdődnek, majd az épületek és az infrastruktúra felújítása következik. Az eredményesebb fejlesztés érdekében a csarnokokat, irodákat, műhelyeket, raktárakat egymás közelében, egy iparterületen belül alakítják ki.

Dr. Faragó Péter, Sajószentpéter polgármestere arról beszélt, hogy a baranamezős beruházás 320 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ennek köszönhetően magas színvonalú ipari-logisztikai-szolgáltató központ jön létre, amely hosszú távon hozzájárul a térség és Sajószentpéter iparának fellendítéséhez és a környék munkaerőpiaci gondjainak enyhítéséhez. Elindul egy pozitív folyamat és végre megszűnik a város neuralgikus pontja. Ezzel egyidőben kétmmilliárd forintos fejlesztés kezdődik el Sajószentpéteren, ebből a legjelentősebb a városrehabilitáció.

Elsőként a barnamezős terület hasznosítása a cél, amennyiben azonban további kereslet mutatkozik, be lehet vonni a zöldmezős területeket is a fejlesztésbe–hangoztatta Markó Gábor ügyvezető. A beruházás eredményeként, jelentős fejlesztésekkel egy tíz hektár nagyságú, elsősorban újonnan betelepülő vállalkozásoknak nyitott terület jön majd létre. A nagyobb logisztikai cégek a Miskolcot Ózddal összekötő vasúti vonal mellett települhetnek meg, ahol az egykori üveggyár iparvágányának közvetlen összeköttetése van ezzel a szakasszal. A beszállítói kapcsolatok ösztönzését kiemelt célnak tekintik a fejlesztések során.

A barna– és a zöldmezős területek hasznosítása két ütemben valósul meg. A határidő másfél év, de szeretnék tíz hónap alatt megvalósítani. Prioritást élvez az egykori üveggyár területének revitalizációja keretében új technológiák elterjesztése, valamint a környék jelentősebb vállalataival való együttműködési lehetőségek kiaknázása. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat pályázik a hajdani 10 hektáros üveggyári szeméttelep kármentesítésére, amely az alkalmazott technológiától függően akár egymilliárd forintba is kerülhet.

A projekt célja Sajószentpéter és térsége foglalkoztatottságának növelése. Az ipari park munkahelyteremtő szerepe rendkívül fontos. A Sajószentpéteri Ipari Park létrejöttével már nem csak Miskolcon és közvetlen környékén, hanem a térségben található, hátrányosabb helyzetben lévő településeken működő vállalatok számára is lehetőség adódik a felzárkózásra.
A tervezett projekt alapfeltétele, hogy hozzájáruljon a kistérség és a régió stratégiai céljaihoz. Ez azonban nem csak a munkahelyteremtést, hanem ipari szerkezetváltást, termelő és szolgáltató cégek, magas hozzáadott értékű iparágak betelepítését, a már működő vállalkozások segítését és a helyi adóbevételek növelését, valamint a város közepén fekvő „tájseb” hasznosítását is jelenti, amit az önkormányzat gazdaságfejlesztési programja fontos megoldandó problémaként említ.

A volt Sajószentpéteri Üveggyár telephelyén 1890-től folyt ipari termelés. Az üveggyár 1994-ben, a Pannonglass Rt. tulajdonában lévő Sajószentpéteri Üveggyár felszámolása után a Sajómenti Kvarc Rt. tulajdonába került (akkori nevén Sajószentpéteri Üveggyár Rt). Ekkor még volt termelés a gyártelep területén, de nem sokkal ezután megkezdődött az Rt. végelszámolása. A telephelyet a végelszámolás megkezdése előtt értékesítették az orosházi Egyesült Magyar Csomagolóüveg (EMCS) Kft.-nek, amely 1999. február 4-én megszüntette a termelő tevékenységet.

(www.boon.hu)

*

Akadálymentessé tették a hivatal épületét

Komplex akadálymentesítésen esett át a Regionális Államigazgatási Hivatal miskolci, 1968-ban emelt irodájának épülete. Kedden megtörtént az ünnepélyes átadás.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósult beruházást az indokolta, hogy a kirendeltség ügyfélkörének legalább 10-12 százaléka fogyatékkal élő, ennek ellenére eddig számukra nem biztosították a hozzáférés egyenlő esélyeit.
A keddi ünnepélyes átadáson, bejáráson bemutatták többek között az akadálymentesített parkolót, bejáratot, liftet, mellékhelyiségeket, a Braille-írásos, illetve hangos térképeket, tájékoztató anyagokat.

(www.boon.hu)

*

Indul a kisvasútfejlesztés

Az elõkészítõ, tervezõ és kivitelezõ cégek képviselõinek az Északerdõ Zrt. központjában zajlott egyeztetõ tárgyalásával indult útjára 2010. január 20-án a közel 230 M Ft összköltségû „Lillafüredi Állami Erdei Vasút ökoturisztikai fejlesztése” projekt.

Miskolc második legnépszerûbb turisztikai vonzereje a kisvasút, látogatottságának növelése céljából ÉMOP támogatott pályázat révén megvalósul az 1960-as évek elején gyártott, napjainkra korszerûtlenné vált dízel mozdonyok átépítése.

Az egyik legfontosabb feladat a környezet, így a rendkívül sérülékeny karsztrendszer védelme. A mozdonyok említett hibrid átépítésével, a fékezési energia visszatáplálásával a hatásfok növelése megoldható úgy, hogy egyidejûleg jelentõsen csökkenthetõ lesz a környezetterhelés. Kialakításra kerül egy akadálymentes ökoturisztikai központ Lillafüreden és egy új állomásépület Garadnán. A Lillafüreden kialakítandó helyiségekben nyer elhelyezést a Bükki Nemzeti Park térségi központja, a két cég szoros együttmûködése jegyében. A látogatók megismerkedhetnek majd a térség növény- és állatvilágának védelmével, az erdei vasút történetével és a megvalósult mûszaki fejlesztés technikai részleteivel is.

(MINAP)

*

Miskolci hab az űrben

Ha minden a tervek szerint zajlik, most száguld az űrbe, a Nemzetközi Űrállomásra a miskolci habosító berendezés. Bárczy Pál, a Miskolci Egyetem professzora nevéhez kötődik az űrkemence, amelyről annak idején sokszor írtunk. Most, az általa vezetett, miskolci székhelyű Admatis Kft. egy újabb űrtechnikai kísérlete zajlik.

A kutatás finanszírozása nyertes pályázatból történik (félmillió euró), Magyarországon először fordul elő, hogy egy kft. az űrben kísérletezhessen. Bárczy Pál elmondta az Észak-Magyarország – Borsod Online-nak: az Európai Űrtechnikai Központban (ami Hollandiában van) pár napja töltötték be a cég által kifejlesztett és legyártott készülék(ek)be az űrben habosítandó anyagot. Ez egy különleges szuszpenzió, amit vízben oldott szilikát nanorészecskék alkotnak. Azért két készülékbe, mert a másik habgenerátor a tartalék. Ma hajnalban kellett felszállnia a kazahsztáni Bajkonurból a Progressz-36 teherűrhajónak, fedélzetén egyebek között a miskolci készülékkel, benne a habosítandó anyaggal. Megérkezik a Progressz a Nemzetközi Űrállomásra (5-én csatlakozik, addig kering), ott kipakolják belőle a felvitt eszközöket, egyebeket. A kísérlet vasárnap zajlik le, a mintegy 300 kilométer magasan levő űrállomás európai moduljában, a Columbusban, az egyik űrhajós felügyeletével, illetve általa előkészítve.

Nem nagyon lehet várni vele, mert a betöltött anyag viszonylag rövid időn belül használhatatlanná válna, ha nem történne meg a habosítás. Amelynek célja: megfigyelni, miként is történik ez a súlytalanság állapotában.Ez a megfigyelés úgy zajlik, hogy háromórás filmfelvétel örökíti meg a kísérletet. A film az Admatis tulajdona, a későbbi felhasználásra. (A berendezés viszont nem jön le, abból „szemét” lesz.) És, hogy miért „kell” odafent habosítani? Bárczy Pál elmondta: A földi habosítás optimalizálásához. A habosított fém különleges tulajdonságokkal bír, ha ezek a tulajdonságok tovább javulnak, az óriási hatással lehet a technológiai fejlődésre, a gyártásra.

(www.boon.hu, 2010. február 3.)

Forrás: Miskolci HVI, Mezőkövesdi HVI

Cikk megosztása