Hamarosan megkezdődik Tatabánya városközpontjának teljes átalakulása
A komárom-esztergomi megyeszékhely két nagy ívű, látványában összekapcsolódó projekt megvalósítására készül: az Agóra-program mellett teljesen megújul a Fő tér és környéke.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia része a Fő tér és környékének mindenre kiterjedő rehabilitációja. Az Agóra-program a Közművelődés Háza és környéke megújulását "takarja". Érzékelhető, hogy a két feladat összefügg. A rendkívüli közgyűlés szerdán Tatabánya – a Vértes Agórája című pályázat végső stádiumával, a kivitelező kiválasztásával, a munkaterület kialakításának időpontjával foglalkozott. Az Agóra-projekt több mint másfél milliárd forint uniós támogatással valósul meg.
„Tatabánya egyike annak a kilenc megyei jogú városnak, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Agóra-programjának elkülönített forrásából részesült” – tájékoztatott Zsidek Ferenc, a körzet önkormányzati képviselője, a program egyik fő szorgalmazója. „Ebből a pénzből a város a Közművelődés Házából egy többfunkciós közösségi központot hoz létre, amely ésszerűsítheti a többi hasonló intézményeinek működését is. A fejlődés nem áll meg az intézmények falainál, hanem kiterjed a Szent Borbála térre is. A korszerűsítés teljes összhangban van Tatabánya Integrált Városfejlesztési Stratégiájával, de a kettő nem ugyanaz, viszont eredményeként a Közművelődés Házától a Fő térig megújul a városközpont. A beruházásokhoz az önkormányzat több mint félmilliárd forintos önrésszel járul hozzá” – sorolja a képviselő, majd hozzáteszi: „a környezet sokkal barátságosabb lesz, hiszen az új belvárosban sétáló utcákkal összekötött közösségi kistereket alakítunk ki, még több zöld területtel valamint a pihenést és szórakozást biztosító kereskedelmi és vendéglátó helyiségekkel” – mondja Zsidek Ferenc.
A képviselő véleménye szerint a kulturális fejlesztéssel és a városközpont átépítésével javulnak Tatabánya gazdasági és munkaerő-piaci lehetőségei is, nő a lakosságot megtartó erő, és javul a település kulturális és turisztikai vonzereje. Hétköznap a munkaidő letelte után és a hét végi napokon szellemközpontnak is nevezhetnénk a Fő teret és környékét egészen a Közművelődés Házáig. Az Agóra-programmal, amely a szállodától a Házig terjedő térség megújulását foglalja magába. A vállalkozói szféra és az önkormányzat ilyen szoros kapcsolatára még nem volt példa, mint amilyet a városrész megújítása már most előrevetít.
Forrás: 24ora.hu
*
Sikeres IKSZT pályázatok a Tatai Kistérségben
A tíz településből álló Tatai Kistérségben az ÚMVP Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) pályázatának első fordulójában hat falu szerzett IKSZT címbirtokosi jogot. 2009 szeptemberében, az IKSZT pályázat második fordulójában közülük négyen adtak be beruházási kérelmet. Az április második hetében lezajlott IKSZT tájékoztató programsorozat Közép-Dunántúli, székesfehérvári állomásán a címbirtokosok a számtalan hasznos információ mellett arról is értesülhettek, hogy a Tatai Kistérség összes pályázója sikeresen szerepelt, így Bajon, Kocson, Naszályon és Tardoson hamarosan megkezdődhetnek a beruházások.
A 2008 közepén indult ÚMVP Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér pályázat második, beruházásra vonatkozó szakasza a napokban zárult le. Az első körben IKSZT címbirtokosi jogot szerzett 879 település közül 573-ban kezdhetik meg az IKSZT beruházást, összesen 25,4 milliárd forint uniós támogatás segítségével.
A forrás lehetővé teszi az épületek külső és belső felújításán, bővítésén túl a szükséges eszközök beszerzését, valamint három éven keresztül hozzájárulhat a működtetési költségekhez is.
Az IKSZT egyrészt olyan közhasználatú épület, amely a vidéki településen feltételeket biztosít a közösségek kialakulásához, működéséhez, fejlődéséhez. Másrészt szolgáltatásszervezési modell, amely lehetővé teszi a helyi lakosság számára fontos közszolgáltatások elérését egy épületen belül, hozzájárulva az egyes szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és pénzügyi összhangjának megteremtéséhez. Harmadrészt olyan közösségi tér, amely a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezések, folyamatok befogadó, támogató keretrendszerét jelenti.
A fenti lehetőségek szerint Bajon a régi óvoda épülete, Kocson a kúria épülete, Naszályon a volt református iskola, Tardoson pedig az óvodának is helyet adó épület újulhat meg, és bővülhet új funkciókkal a támogatásnak köszönhetően. A kistérség négy települése összességében mintegy 200 millió forintnyi Uniós támogatást nyert el a pályázaton.
Az Irányító Hatóság a programmal kapcsolatos regionális szakmai tájékoztató rendezvényt tartott április 13-án Székesfehérváron, a Művészetek Házában, ahol a címbirtokosok mellett a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség munkatársai és az illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodák vezetői is részt vettek.
Tatai HVI
*
Uniós forrásból fejlődik a tatabányai főiskola
A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján több nyertes pályázatot követően olyan jelentős fejlesztések kezdődnek, melyek segítik a hallgatók diploma utáni elhelyezkedését, elmélyítik az intézmény és a régió vállalkozásai közötti kapcsolattartást és új, műszaki képzések indításának lehetőségét teremtik meg - összegezte a nyáron induló programok lényegét dr. Prekker Judit, a főiskolát fenntartó Edutus Zrt. vezérigazgatója.
A MÜTF az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében „A MÜTF pályára állít” komplex hallgatói és alumni szolgáltatások fejlesztése valamint azok intézményi támogatásának lehetőségei a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján" című pályázata 157 millió forint támogatást nyert el, a program végrehajtása ez év elején megkezdődött. A pályázat keretében első körben felmérik a 2007-ben és 2009-ben végzett hallgatók elhelyezkedési mutatóit, a jelenlegi hallgatók véleményének figyelembevételével megvizsgálják az intézményben tanultak hasznosságát, az intézmény szolgáltatásait. A felmérések tapasztalatait beépítik a főiskola gyakorlatába, ezzel is segítve a hallgatóik sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedését.
A program része továbbá egy vezetői információs rendszer (VIR) létrehozása, amely az összegyűjtött és feldolgozott intézményi adatok és információk révén olyan komplex, irányított lekérdezéseket tesz lehetővé, amelyek hasznos támogatói az intézmény működésének, hatékonyabbá teszik a belső folyamatokat, megalapozott döntéshozatalt tesznek lehetővé.
Mindezek mellett az intézmény egy hallgatói információs és szolgáltató irodát (HISZI) is létrehoz, ahol a diákok egy helyen, kényelmesen és gyorsan intézhetik a főiskolával kapcsolatos ügyeiket. A program keretében fejlesztik a főiskola weboldalát, újraindítják a Mütfi hallgatói magazint, valamint a hallgatók egyénre szabott pályaorientációs és tanulmányi tanácsadásban részesülhetnek. Ezeket kiegészítve külön hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű és sérült hallgatók pszichológiai fejlesztésére és ápolva a kapcsolatot a végzett hallgatókkal alumni rendezvényekre hívják az egykori MÜTF-ös diákokat.
Dr. Prekker Judit elmondta: a fenti pályázat csak a kezdete a fejlesztéseknek, hiszen annak folytatásaként a „Munkaerő-piaci alkalmazkodás, intézményirányítás- és szolgáltatásfejlesztés a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján” elnevezésű TÁMOP 4.1.1.A-10/1/KONV azonosítószámú pályázatát az Európai Unió további 285 millió forinttal támogatta. A főiskola munkaerő-piaci alkalmazkodást elősegítő pályázata a korábbi pályázatban megfogalmazott célok kiteljesítésére szolgál. Ennek keretében - a program két éve alatt - az intézmény egy, a 21. század követelményeinek megfelelő komplex felsőoktatási szolgáltatást szeretne fejleszteni: többek között minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, feltérképezik a vállalatok végzősök iránt támasztott követelményeit és elvárásait, valamint a szakmai gyakorlatok tapasztalatait beépítik a képzésbe. A program során kialakításra kerül egy kisebb teljesítményű lézerlabor a jelenlegi és a jövőbeni műszaki képzésekhez, és e-learning fejlesztés is megvalósul a támogatásból.
Az Edutus Zrt. vezérigazgatója hozzátette, szintén két éves program indul 2010 nyarán az előzőekhez hasonlóan a TÁMOP keretében a Technológia és Tudástranszfer Iroda létrehozására a Közép-dunántúli régió versenyképességének növeléséért. A 226 millió forinttal támogatott terv tovább erősíti a főiskola amúgy is erős regionális szerepvállalását, kapcsolatot teremt az intézmény és a vállalkozások között. Az irodát Tatabányán hozzák létre, jól elérhető közelségben a régió vállalatai számára.
A főiskola új profilként nyitott a műszaki képzések irányába. Az új szakmák igényeihez kapcsolódó műszaki képzés- és tartalomfejlesztésre benyújtott pályázatot 380 millió forinttal támogatta az unió. A program keretében első lépésben hagyományos és elektronikus formában elérhető tananyagfejlesztésre kerül sor, magyar és angol nyelven.
Mind a négy projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
*
Aaleni diákok látogatása Felsőgallán
Tatabánya németországi testvérvárosának, Aalen-nek egyik általános iskolájából tizenhárom diák és az őket kísérő pedagógusok vendégeskednek a felsőgallai Széchényi István Általános Iskolában. A két oktatási intézmény közötti kölcsönös cserekapcsolat tíz éves múltra tekint vissza.
A felsőgallai és az aaleni tanulókat rendkívüli tanóra keretében Schmidt Csaba alpolgármester, országgyűlési képviselő is köszöntötte. Kiemelte: a két település testvérvárosi viszonya túlmutat a protokolláris szinten, hiszen a partneri évtizedek alatt olyan intézményi és civil szálak szövődtek, mint amilyen a felsőgallai iskolásoké is. Hozzátette: a kölcsönös látogatások egymás kultúrájának, hagyományainak megismerését szolgálják, és nem utolsósorban a nyelvgyakorlás miatt is hasznosak. "Ennek a barátságnak fenntartása, ápolása hozzájárul városaink hagyományosan jó viszonyának megerősítéséhez" – fogalmazott Schmidt Csaba.
A német diákok közel egyhetes ittlétük alatt megismerkednek a helyi oktatási rendszerrel, részt vesznek a tanórákon. Emellett felkeresik a tatabányai és a városkörnyéki nevezetességeket, mint például a Turul madár, az agostyáni ökofalu és arborétum, Tata történelmi emlékei, majd a Gyémánt Fürdőbe is ellátogatnak.
*
Ötmilliárdos kórházfejlesztés Tatabányán
A megyei önkormányzat 2010-ben beadott pályázatát rekordidő alatt részesítették kedvező elbírásában. A beruházás során az új belgyógyászati tömb kétszáznál több ággyal bővül.
„A külső telephelyeken működő osztályokat a központi épületben helyezik el és jelentős diagnosztikai fejlesztésekre is sor kerül a radiológia területén, illetve CT és MR készüléket állítanak üzembe” – tette hozzá Lukács Zoltán. A képviselő elmondta, a kincstártól a megyei önkormányzat tulajdonába kerül át jelenleg leromlott állapotban működő gőzfürdő, de a tulajdonosváltással lehetőség lesz fejlesztési pályázatok benyújtására.
Völner Pál, a megyei közgyűlés elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI kérdésére hozzátette, emellett egy másik, 800 millió forintos pályázatban is heteken belül eredmény születhet, mely a már meglévő régi tömb felújítását szolgálja. A politikus tájékoztatása szerint a gőzfürdő ingatlancserével jut az önkormányzat tulajdonába. A kincstár az általa használt irodaház tulajdonjogát kapja meg és még a megyei önkormányzat fizet 6,7 millió forintot a rossz állapotban lévő ingatlanért. A Szent Borbála Kórházban 1.260-an dolgoznak, az intézmény 628 aktív és 175 krónikus ággyal működik, Tatabánya és Komárom-Esztergom megye 320.000 lakosát látja el.
Forrás: MTI
*
Interaktív csillagászati múzeum Tatán
Interaktív csillagászati múzeummá és észlelőközponttá alakítja a TIT Komárom-Esztergom megyei szervezete a tatai Posztoczky Károly csillagvizsgálót.
A fejlesztés után akár nappal és felhős időben is szerezhetnek csillagászati élményeket az ide látogatók, a fejlesztésekre a TIT közel ötmillió forintot nyert a Norvég Civil Alaptól - mondta el Kovaliczky István, a szervezet elnöke.
Az épület földszintjén Posztoczky Károly amatőrcsillagász 1900-as évekből származó műszereivel berendezik a névadó dolgozószobáját. Más múzeumokkal ellentétben itt nem tilos, hanem ajánlott lesz, hogy a látogatók kézbe vegyék a kiállított tárgyakat és csillagászati méréseket végezzenek. Borult időben a kupola belsejére lézerrel műcsillagokat vetítenek, így szintén végezhetők mérések.
Megerősítik a főtávcső tartószerkezetét, mely így több látogató esetén is remegésmentes képet ad és a TIT beszerzett egy hidrogén-alfa szűrőt, mellyel könnyen megfigyelhetők a napfoltok és kitörések. Ilyen műszerekkel eddig csak Baján és az MTA debreceni obszervatóriumában találkozhatott a közönség.
Posztoczky Károly eredeti csillagdáját a közeli Erdőtagyoson építette fel 1915-ben. Az épület 1950-ben telekkönyvi tévedés miatt a Környei Állami Gazdaság tulajdonába került, lerombolták és elhordták építőanyagnak. A műszereket, könyveket és fényképeket halála után a Komárom Megyei Tanács vette meg, majd a megyei TIT kezdeményezésére Tatán csillagvizsgálót építettek, melyet 1973-ban nyitottak meg.
A szervezet szakkört működtet a csillagdában, valamint bemutató előadásokat tart az érdeklődőknek, melyeken Posztoczky 1908-ban vásárolt és ma is kitűnő állapotban lévő 127/1450-es Reinfelder refraktorát használják.
*
Digitalizált könyvbirodalom
Az Oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár valamint a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár 7,9 millió forintnyi támogatást kapott digitális szolgáltatásaik fejlesztésére egy közös pályázat sikereként.
A bányászváros könyvtára 4,7 millió forintnyi, vissza nem térítendő támogatást kapott a minisztériumtól; a Duna-parti település 3,2 milliót. A két intézmény együtt pályázott, de az önrész nélküli pénzösszegeket külön-külön költötték el. Arról, hogy mire futotta belőle, megyénk valamennyi könyvtárosa meggyőződhetett hétfőn az oroszlányi intézményben.
Mészáros Éva, az oroszlányi művelődési ház igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Rajnai Gábor polgármester utalt arra, hogy lehetőségeihez mérten korábban is igyekezett az önkormányzat segíteni a könyvtári fejlesztéseket, hiszen a könyvállomány megőrzése már nem elegendő, szükség van e speciális közösségi hely bővítésére a hagyományos, illetve a virtuális térben egyaránt.
Sörény Edina, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető tanácsosa előadása legelején gratulált a komáromi és az oroszlányi könyvtárosoknak: elsősorban azért, hogy volt bátorságuk és kitartásuk nekivágni a meglehetősen bonyolult EU-pályázatnak. Szólt arról is, hogy ennek legfőbb célja lényegében a falak jelképes lebontása.
Az, hogy a polcokon őrzött információk térben és időben, akár éjszaka is elérhetők legyenek. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, nem csak gyakorlattal rendelkező, átképzett könyvtárosokra van szükség, hanem megfelelő technikai eszközökre is. Ez utóbbiakra országos szinten 2,3 milliárd forintot fordíthattak csak, mert az eredeti összeg 4,2 milliárddal csökkent a válság megszorításai miatt. Ha ezt nem kellett volna elvonni, kielégíthettek volna minden igényt, hiszen 6,5 milliárdnyi igény érkezett be.
Sörény Edina szerint nem biztos, hogy az emberek ma kevesebbet olvasnak, mint korábban. Valószínűbb, hogy inkább csak másként, ami a korosztályi különbségekből adódik. Épp ezért fontos, hogy otthonról vagy a munkahelyi számítógépekről elérhetők legyenek a könyvtárak adatbázisai is. Először a községi és a városi intézményeké, aztán egy-egy megyéből valamennyi, végül országos méretekben az egész.
Az oroszlányiak ezt a munkát már elkezdték. Igazgatójuktól, Szűcs Imrénétől megtudtuk, hogy ők a könyvtár teljes anyagát digitalizálták, az elérhető az interneten. Most az általános iskolák és a műszaki szakközépiskola könyvtárainak állományát dolgozzák fel. A hétfőn felavatott hat új, DVD-íróval és DVD-olvasóval is ellátott modern számítógép használatára a nyugdíjasokat is szeretnék megtanítani.
Úgy vélte, hogy ez egy olyan lehetőség, amit minden generáció tagjai kihasználhatnak, s örül annak, hogy egyre többen meg is teszik. Munkatársaival együtt azon dolgoznak, hogy minél több információ kerüljön fel honlapukra, s a digitális nyilvántartásnak köszönhetően otthonról is megnézhesse bárki, hogy a könyv, amit éppen keres, megvan-e náluk, s ha igen, akkor kölcsönözhető-e? Ha pedig pillanatnyilag nem, akkor előjegyzik, s erről e-mailben értesítik az érdeklődőt, akinek így nem kell feleslegesen bemennie a könyvtárba. Ebből is látható, hogy a jövő valóban elkezdődött az oroszlányi könyvtárban.
*
Még nagyobb esélyekért küzdenek
Az Esélyegyenlőség Napját ünnepelték szerdán Tatabányán és Komáromban is. A cél mindkét helyen az volt, hogy a sérültek világát megismerjék az egészségesek is.
Tatabánya Vakok, siketek, nagyothallók, mozgásukban korlátozottak, halmozottan sérültek vették birtokba tegnap a Vértes Centert. Az Esélyegyenlőség Napját ünnepelték. A főszervező Mecsei Ilona, a Mosolygós Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a jelenlévő szervezetek mindent próbálnak megtenni a hétköznapokon is a sorstársakat érő hátrányos megkülönböztetés ellen. Már három éve ünneplik meg a bevásárlóközpontban ezt a napot, és érzik, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az egészséges emberek részéről, jövőre szeretnék bővíteni a programot, s a sérültekkel ellátogatni iskolákba, óvodákba, hogy az esélyegyenlőségről ne csak beszéljenek, hanem a gyerekek is lássák, hogy a sérültek is tudnak teljesíteni. „Az esélyegyenlőség egyelőre lassú lépésekben válik a társadalom részévé. Az is fontos, hogy nem dugjuk homokba a fejünket, és beszélünk róla, vagy a sérültekkel az őket ért problémákról” – emelte ki Mecsei Ilona. Egy különleges terepasztalon ismerkedett a monostori erőddel a tatabányai Takács Tivadar.
A beszélő makett – amely Imhof János alkotása egyébként december óta az erődben segíti a vakok tájékozódását – megmutatja, mi merre van. Tivadar még nem járt a helyszínen, de elhatározta, szeretné "megnézni" személyesen is. „A legnehezebb Tatabányán a közlekedés. Nem lehet érezni, hol kezdődik egy kereszteződés, Budapesten könnyebb. A pályaudvar megközelíthetetlen, a padokban gyakran megbotlom. Kertvárosban lakom, de mindegyik busz másik állásról indul. Hivatali, banki ügyet csak segítséggel tudok intézni. Volt már, hogy akit megkértem, mégsem szólt, hogy én következnék” – mondta Tivadar, aki tizennyolc éve, fokozatosan veszítette el a látását. Hozzátette: azért fejlődött is a világ tizennyolc év alatt. Beszélő számítógép és beszélő mobil segíti a mindennapi életet, amellyel még sms-t is tud írni. Tvarosek Józsefné, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége megyei titkára szerint a siketek számára a legnagyobb probléma, hogy a családtagok sem tanulják meg a jelnyelvet, bár a tavaly életbe lépő jelnyelvi törvény már szabályozza, hogy legalább azok sajátítsák ezt el, akiknek környezetükben él siket. Hivatalos ügyek intézésénél egyébként kötelező a jeltolmács jelenléte, Tatabányán kettő hivatalos jeltolmács dolgozik.
Petrik Diána kolléganőjével végig jelelte a színpadon történteket. Ő szociális indíttatásból tanulta meg a nyelvet, amelynek hazánkban hét dialektusa van, ő a Budapest és a Tatabánya környékit ismeri, a többivel ismerkedik. Nagy Anikó a TTKT ESZI Szent József Napközi Otthona és Foglalkoztatója vezető pedagógusa. Lakóikon és napköziseiken keresztül úgy látja, főleg az idősebb korosztály nyitott a sérültek felé, s az akadálymentesítés, ha kis lépésben is, de halad Tatabányán.
*
Együttműködés kölcsönös előnyökkel
A régióban zajló nemzetközi projektekről tájékoztatott a tatabányai Városházán Gíber Erzsébet, a Gazdaságfejlesztő Szervezet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Haász Zoltán és Kovács Tamás, a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. projektmenedzserei. A rendezvényen elhangzott: az együttműködés valamennyi fél számára előnyös, Tatabánya részére pedig kiváló lehetőséget biztosít az innováció továbbfejlesztésére.
Elsősorban a kockázati tőke kihelyezésére alakult a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., melyben Tatabánya is tulajdonrészt birtokol. A szervezet tevékenységi köre a megalakulása óta jelentősen kibővült, s a Zrt., valamint a 100 százalékos tulajdonában lévő Közép-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Nonprofit Kft. az elmúlt évtized folyamán egyértelmű stratégiai elkötelezettségét fejezte ki az európai alapelvek mentén megvalósuló regionális fejlesztés irányába. – hangzott el szerdán a tatabányai Városházán, ahol Gíber Erzsébet, a Gazdaságfejlesztő Szervezet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Haász Zoltán és Kovács Tamás, a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. projektmenedzserei tájékoztattak a régióban jelenleg futó 5 nemzetközi, s négy hazai projektről, melyek összesített költségvetése meghaladja a 2 és fél milliárd forintot. Ezek előkészítése és végrehajtása széleskörű partnerségen alapul, s mint elhangzott, a bevont szervezetek között is kiemelkedő jelentőségű a tatabányai GFSZ, amely javaslataival, véleményével segíti a szakmai eredményességet, valamint folyamatosan értékeli és nyomon követi az egyes projektek menedzselését.
A szakemberek az üzleti innovációs parkok fejlesztését célzó FIDIBE, a regionális szintű klaszterek menedzselése, további fejlődése és együttműködése érdekében indított Clusters-Cord és a közép-európai autóipar innováció-orientált megújításának támogatására vállalkozó AutoNet projektekre hívták fel a figyelmet.
A FIDIBE („Innovatív üzleti parkok fejlesztése az innováció és a vállalkozások erősítésének érdekében a délkelet-európai térségben”) egy országhatárokon átnyúló, együttműködési projekt, amely az Európai Unió Dél-Kelet Európai Transznacionális Programja keretében valósul meg Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Olaszország, Románia, Görögország és Horvátország innovációs és fejlesztési ügynökségeinek, önkormányzatainak, egyetemeinek, innovációs és technológiai központjainak részvételével. A Közép-Pannon Zrt által vezetett konzorcium projektje 821 más pályázattal versengett, s végül egyike lett a 42 nyertesnek.
Az 530 milliós támogatással három év alatt elkészül a részt vevő régiók innovációs potenciáljának elemzése, az Üzleti Innovációs Parkok közül a legjobb példák kiválasztása, s az „Üzleti Innovációs Parkok Kézikönyve”, amely az üzleti innovációs parkok felállításához, továbbfejlesztéséhez, működtetéséhez ad majd iránymutatást nemcsak elméleti hátérrel, hanem gyakorlati példákat is bemutatva. Bár a projekt nem eredményezheti a régió számára egy új innovációs központ felépítését, az előkészítését igen. Haász Sándor hangsúlyozta: a régióban úgymond megversenyeztetnek 3 helyszínt, majd a „befutó” város számára elkészítik egy innovációs központ megvalósíthatósági, s üzleti tervét.
A CLUSTERS-CORD („Klaszterek és együttműködés Közép-Európa regionális fejlesztéséért”) egy országhatárokon átnyúló, együttműködési projekt, amely az Európai Unió Közép-Európai Transznacionális Programja keretében valósul meg a KPRF Zrt. partnerségével, s nyolc ország részvételével. A több mint 390 millió forintnyi összköltségű projekt egyike azoknak a nemzetközi együttműködéseknek, melyekben a partnerek közösen keresnek megoldásokat a regionális szintű klaszterek menedzselése és további fejlődése érdekében. Az elsődleges gyakorlati hasznot a meglévő tapasztalatok és jó gyakorlatok, bevált módszerek rutinszerűvé váló megosztása, a tagok közti együttműködés folyamatos fejlesztése jelenti. Az együttműködés határon átnyúló dimenzióját hozza a Közép-Európa versenyképességének növeléséhez hozzájáruló három, ún. “metaklaszter” kialakítása, melyek a partnerrégiók számára kiemelten fontos iparágak regionális klasztereinek nemzetközi, stratégiai szövetségét jelentik. Az iparágak közül a Közép-dunántúli Régiót különösen érintik az Informatika- és Kommunikációs Technológiák, az Autóipar és az Energia és Környezetfejlesztés területei. A KPRF Zrt. projektben jelentkező feladatait szoros együttműködésben végzi az ezeken a területeken már működő regionális klaszterekkel, így a Pannon K+F+I+O Klaszterrel, az Ajkai Autóipari és Mechatronikai Klaszterrel és a Közép-dunántúli Regionális Napenergia Klaszterrel, valamint a gazdaság élénkítésében érintett háttérszervezetekkel, köztük Tatabánya gazdaságfejlesztő szervezetével.
Az AUTONET („Nemzetközi hálózat Közép-Európa vezető autóipari régiói között”) egy országhatárokon átnyúló, együttműködési projekt, amely az Európai Unió Közép-Európai Transznacionális Programja keretében, az autóipar területén valósul meg hét ország részvételével, s a közép-európai térség nemzetközi együttműködésen alapuló autóiparának innováció-orientált megújítására vállalkozik. Az együttműködés három legfontosabb területe az autóipari innovációját támogató szolgáltatások kialakítása, nemzetközi együttműködésre alapozott, innovatív projektek előkészítése és végrehajtása, valamint az autóipart támogató szakpolitika cél- és eszközrendszerének megújítása.
A tájékoztatót követően Gíber Erzsébet hangsúlyozta: az együttműködés rendkívül fontos a gazdaságfejlesztő szervezet, Tatabánya és térsége számára, hiszen például a klaszterek szervezése itt is elkezdődött, az innovációs központ már építési engedéllyel is rendelkezik, ezért kölcsönösen szükség van a tapasztalatok cseréjére. "Innováció terén még nagyon sokat kell fejlődnünk, ezért ez egy kiváló lehetőség számunkra" – summázott az ügyvezető igazgató.
Forrás: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, Tatai HVI, Oroszlányi HVI