Minél messzebb nyúlunk vissza a gyökereinkhez, annál egészségesebb nyersanyagokat találunk, annál jobb ízű, illatú, kevésbé morzsálódó kenyerekre, süteményekre bukkanunk. E gondolat mentén fonta szorosabbra együttműködését a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Pékszövetség.
A hagyományos egészséges?
A válasz igen. Szakítanunk kell a korparészektől megtisztított gabonából készült hófehér bélzetű, nagyon laza hatalmas térfogatú „felfújt” termékektől, melyek ugyan nagyon szépek, de egészségünk fenntartásához nem elegendőek! A Magyar Pékszövetség az Agrár Marketing Centrum támogatásának köszönhetően határozott lépéseket tett a hagyományok és az egészség irányába.„Célunk olyan kenyeret gyártani, amilyet nagyanyáink is csináltak, azzal a különbséggel, hogy a mai kor igényeinek megfelelve, a modern technika eszközeivel hozzuk vissza a hagyományos módszerek előnyeit. Ezáltal egészségesebbé és hosszabban eltarthatóvá válik a termék” – mondják a pékek.
Ennek az elvnek köszönhetően konkrét döntések születtek a rövid és hosszú távon szükséges stratégiai lépésekre vonatkozóan. Ezek mind arra irányulnak, hogy a hagyományainkon alapuló gyártással jó minőségű, egészséges kenyér és péksütemény kerüljön mindenki asztalára.
„Összefogás és megújulás”
"A minőség emeléséhez, sőt már a túléléshez is, összefogásra van szükség a sütőiparon belül, sőt az iparágak közt is" – mondta el Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezetője a Pékszövetség őszi közgyűlésén. A Magyar Pékszövetség és a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje azonosult e megállapítással. Az összefogás jegyében megfogalmazott közös célok várható eredménye, hogy hatékonyabbá válik a hagyományos termékek felkutatása, az iparágon belüli tudásmegosztás tartós eredményekhez vezet, illetve sajátos hazai értékeinket a fogyasztók élményeken keresztül fogják megismerni. Ehhez megújulásra és olyan kommunikációs eszközök bevezetésére van szükség, amely elősegíti az iparág szervezeteiben felhalmozódott tudás és információ hatékony áramlást; továbbá a kölcsönös bizalom elvén alapuló munkamegosztást. A sütőipar élenjár az összefogás megvalósításában, és ezzel pozitív példát mutathatnak az élelmiszeripari ágazat többi szereplőjének is.
„Kovász a szíve és a lelke a kenyérnek”
Karácsonykor különszámmal jelentkeztek azok a pékszövetségi tagok, akik saját üzlettel rendelkeznek.
A nagyközönségnek szánt különszám a hagyományos sütőipari termékek és receptek megismertetésén keresztül az Olvasónak és a Fogyasztóinknak hasznos ismereteket közvetít. A lap kiemelt témája a kovászolás volt. Az újság hasábjain négy oldalon keresztül meséli el egy pék, hogy hogyan és miért kovászol. Mondataiból kiderül, miért mondják a pékek, hogy a kovász a szíve és a lelke a kenyérnek. Átláthatjuk milyen felelősségteljes feladatot jelent a kovászolás, valamint hogy ennek köszönhetően milyen hozzáadott érték keletkezik a termékben.
A sokféle kovász között a legértékesebb a hosszú érésű kovász. Az ilyen módszerrel készült kenyeret folyamatosan keresik a fogyasztók, mert ízletesebb, jobban eltartható, ráadásul a szeletelés során sem morzsálódik.
Sőt, ami még ennél is fontosabb: a kovászos eljárással készülő kenyér nem tartósítószerrel készül, hiszen természetes védelmet kap. Aromaanyagainak köszönhetően kevesebb só hozzáadásával is ízletes. Ezen túlmenően sötétebb lisztből készítve, igazi egészséges, kellemes összhatású kenyér kerülhet a tányérokra.
Összefogás a sütőipar területén
„Egy irányba kell néznünk, egy nyelvet kell beszélnünk és azonos értékeket kell képviselnünk. Összefogásra van szükség nemcsak a Pékek, hanem a sütőipari szervezetek között is, azért, hogy a sütőipar pozitív megítélésének visszaszerzésével egységes érdekképviselet tudjunk megvalósítani.”
Az iparági összefogást a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjével is erősíti a Pékszövetség. Ennek keretében a Pékrend a jövőben felvállalja, hogy tovább kutat a hagyományos sütőipari termékek után és még régebbi időkre nyúl vissza, ezzel is segítve a Pékszövetség törekvéseit. A sütőipar területén és az iparágak közötti összefogás szimbólumaként a kulcsos kalácsot választottuk.
A kulcsos kalács különleges külső megjelenésénél és díszítettségénél fogva nagyon alkalmas arra, hogy emelje a lakodalom fényét, hangsúlyozza az esemény rendkívüliségét. A speciális fonásmódját, amely elismerten magyar, már a honfoglaló magyarok is ismerték.
Formája - sokak szerint - szimbolikus erővel is rendelkezik. A középen elhelyezkedő kör az ifjú párt, a körülötte található kör a család többi tagjait, és kifelé haladva a külső körök a rokonságot szimbolizálták. A különleges kulcsolás a kapcsolatok összefonódását és az összetartást jelképezi.
Forrás: Magyar Pékek Fejedelmi Rendje