A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI), valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2014. április 25-én „Zöld NAKVI - Zöld Vidék” címmel szervezett konferenciát a Föld napja alkalmából. A rendezvény célja a környezeti szemléletformálás volt a fenntarthatóság, a környezetvédelem, valamint a megújuló energiaforrások fontosságának hangsúlyozásával.
A közösségépítés és a környezetvédelem egymással szoros kapcsolatban állnak és nagyon fontosak a fenntarthatóság szempontjából, hangsúlyozta nyitó előadásában Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta, az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereknél (IKSZT) keresve sem lehetne jobb helyeket találni a környezetvédelmi gondolat elterjesztésére, mivel jelentős befolyással bírnak a helyiek életére, így hatalmas lehetőséget jelentenek az államtitkárságnak az emberek megszólítására. A rendezvényen elindított Zöld IKSZT díj elnyerése reményeik szerint rangot ad az IKSZT-k hálózatán belül, és jelzi majd, hogy fontos számukra a fenntarthatóság. A tárca államtitkársága a jövőben is szeretné bevonni munkájába az IKSZT-ket, amelyek „előretolt állásaikként” működhetnek a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén.
Eperjesi Tamás, a NAKVI főigazgató-helyettese ismertette röviden a Zöld IKSZT pályázatot, amely egy verseny és egy online kérdőív egyben. A Zöld IKSZT cím elnyerésért meghirdetett verseny célja a környezeti szemléletformálás, a fenntarthatóság, a környezetvédelem, valamint a megújuló energiaforrások fontosságának hangsúlyozása. A pályázatot Rácz András, Mezőszentgyörgyi Dávid, a NAKVI főigazgatója és ifj. Hubai Imre indították el, egy gombnyomással élesítve a verseny felhívását. A verseny részletes leírása ide kattintva érhető el, jelentkezni az ide kattintva elérhető űrlap kitöltésével lehet, május 12-ig, az első három helyezett értékes nyereményeket kap.
A pályázatot kezelő IKSZT Programirodának is helyet adó NAKVI főigazgatója, Mezőszentgyörgyi Dávid a konferencián kiemelte: amikor a vidékfejlesztési tárcához került a környezetvédelem, már akkor is világos volt, hogy nem szűken, a mezőgazdaságra vonatkozóan értelmezik azt. A NAKVI-t bemutatva elmondta, hogy az idén ősszel húsz éves intézmény feladatköre folyamatosan bővült, az IKSZT Programiroda mellett - amelyen keresztül pedig több tízezer vidéki kistelepülésen élő emberhez el tud jutni - többek között az MNVH Állandó Titkárságának, a Magyar Falusi és Zöldturizmus Programirodának is helyet adva. Kiemelte, hogy a NAKVI és az MNVH a Vasfüggöny Túraút és a Hetési Zöldút projekt megvalósításában is részt vesz, amelyek a fenntarthatóságot helyezik előtérbe.
Csak úgy lehet versenyképesen gazdálkodni, ha felelősségteljesen gazdálkodunk, emelte ki ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke, az MNVH elnökségi tagja. Véleménye szerint a mostani túlgépesített és túlkemizált gazdálkodásnak vége, az igazán nagy veszély pedig ott van, ahol már a génekhez nyúlnak, mivel ezzel az ember túllép a természeti korlátokon, és ha erőszakosan megváltoztatjuk a Föld élővilágát, visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatunk el, amelyekkel még nem tudjuk, mekkora károkat okozhatunk. Felhívta rá a figyelmet, hogy a fenntarthatóság erősítésével nem szabad megállni a gazdaság határában, és az ökológiai gazdálkodással megtermelt élelmiszereket lehetőleg helyben kell értékesíteni és elfogyasztani. Rámutatott, hogy mindennek segítésére a 2014-2020-as időszakban is többlettámogatást kaphatnak a biogazdálkodók, valamint a rövid ellátási láncra tematikus alprogram indul.
A rendezvényen négy szekcióülést tartottak környezetvédelmi témában. Az elsőhöz, amely az éghajlatváltozással és az ahhoz való alkalmazkodással foglalkozott, Gelencsér Géza, a Magyar Vidék Szövetség elnöke, az MNVH Tanácsának tagja nyújtott gondolatébresztőt előadása. A fenntartható agrárium, felelősségteljes gazdálkodás szekciót Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője vezette fel, Kiss Gábor, a VM osztályvezetője pedig a tájértékekről beszélt, amelyekkel a harmadik szekció foglalkozott.
A zöldturizmus szekcióban Básthy Béla a változatos, patchwork-modellre épülő, nagyon sokszínű natúrparkokat mutatta be. Éppen ez a sokféleség volt az indok, amiért 2005-ben megalapították a Magyar Natúrpark Szövetséget, mivel fontos, hogy egymásra találjanak. A szövetség Básthy Béla elnökségével szorosan együttműködik a NAKVI-val és az MNVH-val, így 2013 októberében együttműködési megállapodást kötöttek, ez alapján pedig koncepció készült a natúrparkok fejlesztésére.
A zöldturizmusra lehetőséget biztosít a zöldutak módszere, de szólhat pusztán a helyi közösség fejlesztéséről is, mondta Budai Krisztina, a Zöldutak Módszertani Egyesület elnöke, a NAKVI-n belül működő Magyar Falusi- és Zöldturizmus Programiroda vezető szakmai tanácsadója. A zöldutak egy fenntartható vidékfejlesztési modellprogramot kínálnak, több települést fenntartható módon összekötve, a helyi közösségekre építve. Az egyesület sok projektje arról szól, hogyan tudják a helyi közösségeket összehozni beszélgetések, tájséták segítségével, de többek között erdei alapanyagokból készülő „ökocsalik” készítésére is van egy kezdeményezésük.
Egy harmadik lehetséges módszert nyújtanak a geoparkok. Itt a „geo” előtag nem csak a geológiát jelenti, hanem a földet egészében, hívta fel rá a figyelmet Kéri István, a Novohrad – Nógrád Geopark Nonprofit Kft. irodavezetője. A világ első, eleve határon átnyúló területű geoparkja mellett – ahol a világ tíz legjobb lovas túraútvonalából kettő működik – a bakonyi-balatoni térségben található a hazákban, de az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) égisze alatt már világszerte több mint száz ilyen működik.
Forrás: NAKVI
