A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumból indult el, majd az Alföldkutatásért Alapítvány szervezte meg a kutatótábort a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén, ahol immár négy évtizede végzik a résztvevők tájökológiai jellegű kutatásaikat.

Munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a világörökség címet viselő nemzeti park értékeinek feltárásához és széleskörű megismertetéséhez. A szakmai munkában az országos tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő tanulók mellett egyetemi és doktoranduszhallgatók is részt vesznek, amelyet számos nemzetközi hírű kutató kísér figyelemmel, köztük Tóth Albert a MNVH elnökségének rangidős tagja, de táborban megfordult már osztrák, német, finn, orosz, szlovák, francia kutató is.

Együttműködnek a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézetével, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Szolnoki Főiskola kutatóival. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával szoros kapcsolatot alakítottak ki, amelyből együttműködési megállapodás is született. Munkájuk eredményeit három tanulmánykötetben rögzítették.

A kutatómunkájuk időközben olyan szakmai területekkel is gazdagodott, amelyek szervesen kapcsolódnak a vidéken fellelhető értékek feltérképezésével és bemutatásával. A vidékfejlesztési politikához szorosan kötődő gémeskút- és kunhalomprogramban is tevékenyen résztvettek. Hortobágy mellett a Közép-Tisza-völgy területére is egyre szélesebb körben terjesztik ki tájökológiai vizsgálódásaikat, amiben kiemelt szerepet kap a klímaváltozás, az aszály, belvíz-problémák feltárása. Új kutatási irányuk az etnobotanika.

A négy évtized munkáját június 29. és július 5. között püspökladányi Ágota-pusztán ünnepelték, ahol több mint százan vettek részt.

A tábor Kaán Károly, Magyar Pál, és Tury Elemér emlékszobrainak koszorúzásával kezdődött, majd tudományos ülésen mutatták be  A tájkutatás szolgálatában - 40 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor című könyvet. A több mint négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált könyv a tábor történetét és a kutatómunkák eredményeit foglalja össze, amely a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) finanszírozásával látott napvilágot.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) képviselői is részt vettek az eseményen. Július 3-án szakmai konferencián az értékmegőrzéshez kapcsolódó együttműködési lehetőségekről, további közös szakmai kapcsolódási pontokról egyeztettek.

A folytatásban kulturális gálaműsorban ismerkedhettek meg a táborozók a nagykunsági, hortobágyi, nagy-sárréti szólistákkal és együttesekkel, majd ismét a munkáé lett a főszerep, folytatták terepgyakorlatukat, korábbi vizsgálódásaikat, értékfeltáró tevékenységüket.  

Forrás: NAKVI

Cikk megosztása