Évtizedes hagyományaikhoz híven 2014. augusztus 22 és 23 között Nemzetközi Szilvalekvárfőző versenyt rendeztek Szatmárcsekén, amelyen határon innen és túlról a legkiválóbb lekvárfőzők és a különleges csemege kedvelői gyűltek össze. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) „Tudástár - egyenlő esélyek jó gyakorlata” című műhelynapjával a szakmai programok sorát bővítette.
A műhelynap célja most sem volt más, mint a szakmai együttműködések kialakításának, tapasztalatcseréjének elősegítése. Ennek érdekében igyekeztek összekapcsolni az azonos célért, a hátrányos helyzetű fiatalok egyenlő esélyekhez juttatásáért dolgozó Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) címbirtokos szervezetek munkatársait, segítőit, valamint a szakmai-módszertani támogatást biztosító szervezeteket.
A rendezvényre a szomszéd településekről és Erdélyből is érkeztek résztvevők, az előadók közt pedig olyan „helyi hősöket” köszönthettek, akik változást hoztak településük életében, példaértékűen segítették a közösségi élet megteremtését és működését.
Sarkady Pál István, Szatmárcseke polgármesterének köszöntője után Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatója megnyitó beszédében Kölcsey Ferenc gondolatait idézte: „Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül”, jelezve, hogy munkájuk csak a gondolat mentén haladva lehet igazán sikeres. Jól átgondolt, tudatos, minőségi munkára van szükség, amihez nagyon sokat kell beszélgetni, felmérni a valós szükségleteket, és meghallgatni olyan szakembereket, akik a saját területükön már belekezdtek valamibe, látják annak eredményeit és tanulságait.
A pódiumbeszélgetésben a rendezvénynek otthont adó Szatmárcsekei IKSZT működését vezetője, Korpásné Gárdus Zsuzsa mutatta be. Rézműves Melinda, a NAKVI Esélyegyenlőségi Programirodájának (EPIR) szakmai tanácsadója a „Czinka Panna – Vidékfejlesztő Roma Fiatalok” Ösztöndíjprogramot ismertette, majd a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület nemzetközi ifjúsági cseréiről, tanodájuk berkeiben végzett fejlesztő munkából adott ízelítőt Kandikó Rita és Rupa Éva. Laskai Tiborné, Besenyőd polgármestere bemutatta, hogyan lehet egy közel négyszáz lelket számláló településen aktívan bevonni a fiatalokat a közösségi életbe. A kézművesség nevelő hatásáról, a fiataloknál elért eredményekről beszélt Forgács Sándor, a Debreceni Javítóintézet kosárfonó-fonottbútor készítő szakoktatója, majd a Hodászi Görög Katolikus Cigány Templomért Alapítvány elnöke, Lakatos Sándor elmondta, hogy a fiatalok integrációjában településükön elválasztatlan hidat képez a vallás, bemutatta azt a munkát és életszemléletet, amelyben ma mindenki otthon érezheti magát, hozzá tud tenni a közösségi élethez. Nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, hanem az egész világon egyedülálló értéket képvisel a hodászi Roma Tájház, amelynek civil kezdeményezését Rézműves Melinda ismertette.
A műhelybeszélgetésen a résztvevők tudást, jó gyakorlatokat, tapasztalatokat cseréltek, hangot adtak észrevételeiknek. A program alkalmat adott arra, hogy megismerjék és segítsék egymást, megosszák másokkal mindazt, amit az ország különböző pontjain már eredményesen megvalósítottak.
Napjainkban ritkán van arra lehetőség, hogy megismerjék egymást, hogy olyanokkal beszélgessenek, akik ugyanazért más módon tesznek, hiszen sokféle út van, de a cél közös. Az azonban biztos, hogy a falusi közösségek, a hátrányos helyzetű csoportok, ifjúsági korosztályok körében végzett fejlesztő munkával csak szívvel-lélekkel, előre átgondoltan, együttgondolkodva, a jövőbe tekintve lehet eredményesen foglalkozni.
Forrás: NAKVI