A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI), a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület (MITE), a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány, valamint a Zöldutak Módszertani Egyesület a 2015 júniusában induló Cserhát Mintaprogramban tájérték felmérő tábort szervezett a Cserhát Natúrpark és Cserhát Zöldút településein.
Június 2. és 6. között a résztvevők egy előzetesen kidolgozott egységes módszertan alapján mérték fel a helyi közösségek segítségével Rimóc, Nógrádsipek, Nagylóc, valamint Varsány települések helyi értékeit. A felmérésben összesen 22 kutató, többek között geográfus, humánökológus, tájépítész-, településmérnök és társadalomtudomány hallgatók vettek részt, amelyben a MITE és a NAKVI is közreműködött. A munkába a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a Cserhát Natúrpark is csatlakozott.
A felmérés a települések egyedi tájértékeinek, természeti, épített, és szellemi értékeinek, valamint hagyományaiknak a feltérképezését célozta. Terepbejárások, a helyiekkel folytatott interjúk és beszélgetések, közösségi programok és tájséták segítették a kutatást, amelyet érdekes történetek, hagyományok, szokások megismerése is kiegészített. A munka során a résztvevők értékfelmérő adatlapokat töltöttek ki, GPS koordinátákkal és fényképekkel dokumentálták a felmért értékeket, szorosan támaszkodva a helyi tudás és az értékőrzők ismeretére.
Esti műhelybeszélgetéseken a helyi közösségek és szakértők bevonásával többek között vizsgálták a közösségi kezdeményezéseket az értékfelmérésekben, valamint körül járták a meglévő értéktárak, tájérték kataszterek módszertanait, az értékfelmérések felhasználását, továbbgondolását, és lehetséges társadalomformáló-, szociális-, gazdaságösztönző hatásainak témáját.
Június 3-án a közel négy órás szakmai műhelytalálkozó résztvevőinek száma meghaladta a hatvan főt. A kutatótábor eseményeit és a települések értékeit számos fényképen, továbbá videofelvételen is rögzítették.
A felmérés távlati célja, hogy felhívja a társadalom, különösen a helyi közösségek figyelmét a magyar táj értékgazdagságára, az értékek sokszínűségére, továbbá a helyi közösség felelősségére. A felmérés eredménye a későbbiekben a tájértékek megőrzésének és a hagyományok életben tartásának útmutatójaként szolgálhat, ezért a terepi tapasztalatok fölhasználásával egy egységes módszertant dolgoznak ki a táj –és települési értékek számba vételére.
Forrás: NAKVI