Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-re új globális együttműködési keretrendszert megalapozó dokumentumot állított össze Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig címmel, amelyhez Magyarország is köteles összeállítani egy saját prioritásokat tartalmazó fenntarthatósági cél listát. Ennek szempontjait, lehetőségeit 2015. szeptember 15-én, Budapesten tárgyalták, amelyen a Herman Ottó Intézet Természetmegőrzési és Ökológiai Osztályának munkatársa is részt vett.
A dokumentum 17 fenntartható fejlődési célt tartalmaz, amelyek a következő tizenöt év nemzeti és nemzetközi törekvéseit határozzák meg. Ezek között kiemelt törekvés a szegénység felszámolása, az egészséges élet, a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása, a nemi egyenlőség tiszteletben tartása. Emellett hangsúlyos szerepet szánnak a víz és szennyvízkezelésnek, a fenntartható és modern energiáknak, a tengeri erőforrások, a szárazföldi ökoszisztémák és erdők megőrzésének, fenntartható használatának, az elsivatagosodás, a klímaváltozás és hatásainak csökkentésének. Továbbá a fenntartható gazdasági fejlődés, az ellenálló infrastruktúra, innováció, az országok közötti és országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a fenntartható városok, fogyasztási és termelési minták, békés és befogadó társadalmak létrejötte, valamint a végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges globális partnerség újjáélesztése is szerepel a célok között.
A 17 célból 2016-ig minden ország - így Magyarország is - köteles összeállítani egy saját prioritásokat tartalmazó fenntarthatósági cél listát, melynek megvalósítását 2030-ig vállalja. A konferencia elsősorban ennek szempontjairól, lehetőségeiről szólt.
Szabó Marcel, A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes elmondta, hogy a klímaváltozás mérséklése érdekében még mindig nem korlátozzuk a fogyasztásunkat, miközben a tengeri halak nyolcvan százaléka eltűnt, hatvan év alatt a világ természetvédelmi területei 600 százalékkal nőttek, míg a biodiverzitás negyven százalékkal csökkent. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha tovább emelkedik a népességnövekedés és a mértéktelen fogyasztás, a század végére a most még meglévő élővilág kétharmadát is ki fogjuk pusztítani. 2050-re kétszer annyi mezőgazdasági termékre lesz szükség a világon, mint napjainkban, miközben a víz és talajkészlet is fogy.
Kőrösi Csaba a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója beszédében rávilágított arra, hogy ha az utolsó ötven év útján megyünk tovább a rendszereink összeomlanak. A vízkészlet fogyás, a klímaváltozás, a társadalmi és pénzügyi instabilitás problémáira rendszerszerű választ kell adni. Hangsúlyozta, hogy együtt kell a fenntarthatósági célok mentén gondolkodva kiküszöbölni a veszélyeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság teljesítményének növelése csak úgy lehet sikeres, ha közben az ökológiai lábnyom nem nő. Előadta, hogy a 17 fenntarthatósági cél hazai prioritásai közt az élelmiszer biztonság és ellátás, az energia kosár javítása, a megújuló energia használat erősítése szerepel, emellett javaslatot tett egy Közép-Európai együttműködési platformot kialakítására is.
A fenntartható fejlődés fontos társadalmi, politikai szakterület, horizontális elv, az ENSZ szempontjai összehangolhatók a magyar rendszerrel – mondta el Bartus Gábor. A Parlament Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsának titkára kifejtette, hogy a megfogalmazott 17 cél további 169 alcélt tartalmaz, amelyekből itthon több mint nyolcvan alcélt kellene megoldani. Hangsúlyozta, hogy el kell terjeszteni a társadalomban a fenntarthatósági értékeket, hogy ezek vezéreljék az embereket.
Huber Tímea, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési és Humanitárius Főosztály főosztályvezetője előadásában kitért arra, hogy jól működő fenntarthatósági indikátorok kellenek Magyarország számára, ezeket a Statisztikai Hivatal szakértői állítják össze.
A szakmai előadásokat követően kerekasztal beszélgetésen nyílt lehetőség a megfogalmazott célok, szempontok és lehetőségek megvitatására.
Forrás: Herman Ottó Intézet