Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekkel kapcsolatban végzett kutatási eredmények bemutatása, valamint a további fejlesztési irányokról szóló közös gondolkodás állt a középpontjában annak az országos szakmai konferenciának, amelyet 2016. március 17-én, Kecskeméten rendeztek. Az esemény fővédnöke Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere volt.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 17 éve szervezi az egyhetes, Internet Fiesta elnevezésű országos rendezvénysorozatot, amely a legkisebb településekig is eljutva, koncentráltan ad olyan szolgáltatásokat, információkat, amelyeket a virtuális térben lehet elérni. A kecskeméti Katona József Könyvtárban ennek az egy hetes programnak a részeként valósult meg a Herman Ottó Intézettel partnerségi együttműködésben a Fókuszban a közösség – szakmai kutatások az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekben (IKSZT) című konferencia, amely a magyar jövő szempontjából különösen fontos kérdéseket tárgyalt. Az esemény a címbirtokos szervezeteket érintő előrelépési lehetőségek, jó gondolatok és értékes ötletek platformjaként is szolgált.
Manapság a vidéket a kiürülés fenyegetné, ha nem volnának olyan programok, mint például éppen az IKSZT-program, amelynek bevallott célja, hogy a vidéki lakosok, főképp a fiatalok ne vándoroljanak el, hanem a szülőföldjükön tervezzék a jövőjüket, vagy oda térjenek vissza – tolmácsolta Ramháb Mária megyei könyvtárigazgató a rendezvény fővédnökének, az emberi erőforrások miniszterének szavait. Balog Zoltán levelében hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét arra, hogy jövőt tervezni azt jelenti, hogy a boldog jövőt, vagy másképpen a jövőbeni boldogságot tervezzük. Ez a program arra törekszik, hogy elősegítse az érintett települések megújulását, erősítve az ott élő közösség összetartozását, azt a bizonyos boldog jövőt.
A közösség formálása, fejlesztése, együttartása, az érték megőrzés és teremtés a legfontosabb feladatainkat jelentik mai világunkban. Az individuum illetve a közösségek közötti ellentétek egyre kiélezettebbek, ez családi kötelékeinkben is érzékelhető, amely még fokozottabban érvényesül egy nagyobb közösség, egy falu, vagy város életben – mondta el Mezőszentgyörgyi Dávid. A Herman Ottó Intézet támogat minden olyan kezdeményezést, amely a közösségek építését, értékeink védelmét szolgálja és szövetségessé hívja azokat, akik ezeknek a segítésére lehetnek. Hiszen építhetünk szép utakat, építhetünk szép épületeket, ha nem tudjuk utána megtölteni tartalommal, az épületek, az infrastruktúra értékét az azt működtetők, az azt valóban használók adják meg – világított rá az intézet főigazgatója.
Egyre nagyobb kihívást jelent a vidéki területek népesség megtartása, a munkahelyek teremtése, megélhetés lehetősége – hangsúlyozta a 2014 és 2020 közötti Vidékfejlesztési Programban a helyi közösségek szerepét bemutató előadásában Mezei Dávid, miután a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága nevében köszöntötte a megjelenteket. Az agrár-vidékfejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió erre számos választ megfogalmazott. A vidékfejlesztési politika célkitűzése, hogy vidéken tartsa a népességet, megfelelő életminőséget teremtsen, megállítsa, mérsékelje az elnéptelenedés folyamatát. A következő időszakban 1350 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére, amelyben kiemelt prioritásként jelenik meg a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés. A kormány meggyőződése az, hogy vidéki munkahelyek nélkül nem lehet a népességet a falusi, vidéki környezetben marasztalni. Ennek legfontosabb motorjaként a mezőgazdaságot képzelik el. Hozzátette: arra kell választ találni, hogyan lehet úgy versenyképes mezőgazdaságot teremteni, hogy munkahelymegtartó képessége ne vesszen el. Erre a kihívásra a választ a munkahely igényes ágazatok fejlesztésében: kis- és közepes méretű családi vállalkozások, kertészet és állattenyésztés, illetve az élelmiszeripar támogatásában látják. Előadásában elmondta, hogy a pályázati rendszerben többek között az infrastruktúrafejlesztés, megújuló energia, mikrovállalkozások, kisléptékű programok támogatása is megjelenik.
Minden település számos kihívással néz szembe. A digitális eszközök egyes területeken jobban, másutt talán kevésbé alkalmazhatóak könnyen, de kis fantáziával mindenütt megkönnyíthetik a mindennapokat. Az IKSZT-ben elérhető digitális szolgáltatások segítik a lakosság bevonását, részvételét a település életébe, eseményeibe, ezáltal a helyi közösségépítést és gazdaságfejlesztést is szolgálja – részletezte előadásában Körmendy Gál, a Nyugat Pannon Nonprofit Kft. gazdaságfejlesztési témavezetője.
Egy közösség tagjának lenni kölcsönös támogatást jelent, amelynek segítségével tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja – világított rá Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) megbízott főigazgatója. Előadásában hozzátette, hogy az egyik legfontosabb funkciója lehet, hogy gazdasági boldogulást jelentsen, megélhetési lehetőséget biztosítson, emellett társadalmi kontrolt és részvételt jelenthet, miközben értékeket olt tagjaiba. Az NMI kutatásából azt is megtudhatta a közönség, hogy azok az emberek, akik tagjai egy-egy közösségnek nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, ritkábban érzik magukat szomorúnak, lehangoltnak vagy épp fáradtnak.
Az IKSZT és könyvtárak közös munkájának alaposabb megismerése érdekében a Herman Ottó Intézet az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel együttműködésben kutatást végzett, amelynek eredményeit Ramháb Mária és Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, a Bródy Sándor Megyei és Városi könyvtár igazgatója mutatatta be a konferencia résztvevőinek. Ezzel párhuzamosan egy átfogóbb kutatás is kezdetét vette a címbirtokos szervezetek körében, amely a kutatásban résztvevő IKSZT-k helyzetének felmérését és a szolgáltatások biztosításával kapcsolatos tapasztalatok, jó gyakorlatok, nehézségek, valamint a jövőre vonatkozó várakozások megismerését célozta. Székely Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek körében végzett kérdőíves és fókuszcsoportos kutatás tapasztalatait, eredményeit összegezte. Az összegzésből kiderült az is, hogy az adott településen a működtetett IKSZT mennyire segítette a helyi közösségek újraélesztését. A tapasztalatok szerint gyakran biztosítja a rendezvények, események helyszínt és a megújult infrastruktúrát, amely elengedhetetlen a közösség számára. Számos kistelepülésen újjáalakultak vagy új közösségek, civil egyesületek, nyugdíjas, ifjúsági klubok alakultak. A kutatás arról is árulkodik, hogy az IKSZT-k nagy arányban tervezik a kötelező működtetési időszak lejárta után is a jelenleg nyújtott szolgáltatások további működtetését, így elsődlegesen a közművelődési, ifjúsági közösségi programok szervezését, a közösségi internethasználat biztosítását, könyvtári szolgáltatás nyújtását, továbbá a lakosság, vállalkozások információkhoz juttatását.
Az eredmények bemutatását szolgáló országos szakmai konferenciának nem véletlenül adott otthont a kecskeméti Katona József Könyvtár, amely a megye lakóinak, kulturális intézményeinek közösségi tudástára. Már önmagában is méltó példaként mutatkozott be a vidék fejlesztése és a közösség építésben elkötelezett közönség előtt, akik között Szabó Szabolcs országgyűlési képviselőt, valamint a 2015 év végén kapuját megnyitó legújabb címbirtokos szervezet, Hegyszentmárton munkatársait is köszönthették az előadók.
Az esemény zárásaként kiscsoportos beszélgetés alkalmával a jelenlévő IKSZT képviselők, munkatársak a kutatások és főként saját munkájuk során szerzett tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmaztak meg az IKSZT-program sikeresebb lebonyolítása érdekében. A konferencián szerzett információk mellett a résztvevők study tour-on ismerhették meg a rendezvénynek helyszínéül is szolgáló könyvtárat.
A konferencia előadásainak anyaga elérhető a csatolmányban.
Forrás: Herman Ottó Intézet