alt

A Clim’Foot Projektben partnerként résztvevő Herman Ottó Intézet az egyetlen sikeres magyar pályázó a LIFE Éghajlat-politika alprogramban. Béres András főigazgató-helyettessel klímaváltozásról, fenntarthatóságról és szemléletformálásról beszélgetett a nyerőmagyarok.eu.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – tartja a bölcs mondás, amit nap mint nap, minden felesleges energiafelhasználáskor illene elismételni. Szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására és a számítási módszertan hazai bevezetésére nyert közel 28 millió forint közvetlen brüsszeli forrást a Herman Ottó Intézet. Legtöbbször nem gondolunk bele, hogy a néhány napos kenyér kidobása, vagy az elektromos készülékek állandó energiafogyasztása mekkora csapás a természetnek és saját magunknak is. Az energiafelhasználással ugyanis üvegházhatású gázokat termelünk, amelyek a légkörbe kerülve emelik annak széndioxid szintjét. Innen már egyenes út vezet a klímaváltozáshoz, felmelegedéshez. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának összértéke adja meg a karbonlábnyomot. A Bilan-Carbon-terminológiát francia szakemberek fejlesztették ki személyekre, szervezetekre egyaránt, azzal a nem titkolt céllal, hogy a karbonlábnyom-számítás hatására a cégek csökkenteni fogják energiafelhasználásukat. Módszerüknek köszönhetően 2012 óta minden ötszáz fő feletti francia nagyvállaltnál kötelező meghatározni a szervezet karbonlábnyomát. Hazánkban még nem alakultak ki egységes, széles körben elterjedt válaszok a klímaváltozás kihívására.
Akad azért néhány korai fecske, egyik ilyen a Herman Ottó Intézet, ahol célul tűzték ki a társadalom minél átfogóbb tájékoztatását, felkészítését a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira. Tevékenységük során nemcsak tudományos fellegekben járnak, hanem gyakorlati példákkal is próbálják közel hozni a környezettudatos életmódot a lakossághoz, hangsúlyozva az összefogás és a közös cselekvés fontosságát. Érkezésünkkor éppen egy helyi rendezvényre készülődtek, ahol a lakossági zöldhulladék komposztálás „know-how”-ját mutatják majd be a budafokiaknak; nem mindegy ugyanis, hogyan kezeljük a komposztálóba kerülő zöldhulladékot. Béres András főigazgató-helyettes elmondta, volt már más éghajlatváltozással kapcsolatos programjuk is; a Clim’Foot projektbe az ADEME vonta be őket. A francia konzorciumvezető kezdetben a francia karbonlábnyom mérési módszer mintaszerű terjesztését szorgalmazta, később aztán egy, egész Európát érintő klímapolitikai csomag kidolgozását is belevették a célkitűzésekbe. A 2015-ben kezdődött három éves projekt időtartama alatt öt partnerintézmény vesz részt a Clim’Foot programban. Minden országban más és más mértékű a környezetvédelem, a környezettudatosság, ezért a kialakuló karbonlábnyom nagysága is különböző. Mi az intézetnél a francia módszertan mintaszerű alkalmazását, specializálását vállaltuk a projektben, de alapvetően a cégek kompetenciakészségét és az éghajlatvédelem iránti elkötelezettségét szeretnénk javítani – foglalja össze a prioritásokat Béres András. Első lépésként kétszázötven szervezetet próbálnak bevonni a karbonlábnyom-számításba; Magyarországon a KÖVET Egyesülettel együttműködve tizennyolc állami és ugyanennyi piaci, a programban önkéntesen résztvevő szereplőt választottak ki: az ő karbonlábnyom meghatározásukat fogja mentorálni az intézet. A listára olyan intézmények kerültek, akik maguk is környezettudatosan gondolkoznak, és látják a módszer távlati hasznát. Béres András szerint fontos, hogy a cégek lássák: ha most elvégzik a karbonlábnyom meghatározást, a későbbiekben előnyük származik piaci szinten is; a kapott adatok alapján ugyanis kiderül, milyen területen lehet az adott vállalat energiafelhasználását optimalizálni, s ez hosszú távon a karbonlábnyom csökkenéséhez fog vezetni.
A projekt során tíz karbonlábnyom csökkentési mintaprogramot terveznek elindítani Magyarországon. Az igazgató biztos benne, hogy a projektnek hamar híre megy, és lehetséges az emberek szemléletformálása. „Nehéz az embereket megvédeni önmaguktól”, említi Béres András; épp ezért jó példa egy ilyen program: képes az egyén, a vállalat, vagy közintézmény szintjén is rámutatni, hogyan lehet megőrizni földi lakhelyünket a következő nemzedékeknek.

Forrás: nyerőmagyarok.eu

Cikk megosztása